A vashiány védelmet nyújthat a bakteriális tüdőgyulladás ellen

Trendek a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri események összefüggésében, 1994-2019

https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2797494

A 20. század vége felé terjedt el az a mondás, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a cardiovascularis rizikó szempontjából egy előző major cardiovascularis eseménnyel egyenértékű. Az elmúlt években azonban a diabetes kezelése jelentősen megváltozott. A JAMA-ban most jelent meg egy retrospektív kanadai kutatás eredménye, amelynek a szerzői annak jártak utána, hogy az elmúlt 25 évben a diabetes, a szív-ér rendszeri betegségek és a cardiovascularis események kockázata közti összefüggés hogyan változott a való élet adatai szerint. Ebben a két és fél évtizedben – ahogy várható volt – jelentősen, mintegy háromszorosára nőtt a cukorbetegség prevalenciája. Valamelyest nőtt a szív-ér rendszeri betegségek gyakorisága is, azonban az látszik, hogy a diabetes és a súlyos szív-érrendszeri epizódok közti kapcsolat jelentősen lazult. Eközben a szív-ér rendszeri alapbetegségek és a cardiovascularis epizódok közti összefüggés alapvetően változatlan maradt. A szerzők szerint ez a javulás egyértelműen a cukorbetegség kezelését célzó új, modern terápiás megközelítéseknek köszönhető, és úgy vélik, a diabetes ma már nem számít olyan súlyú cardiovascularis kockázatnak, mint korábban. Hozzátenném: a helyesen kezelt diabetes.

A megismerést fokozó „okos drogok” nem olyan okosak az egészséges emberek számára

https://www.medscape.com/viewarticle/982840

Egy másik kongresszusi hír, amelyről szintén a Medscape tudósított, az Európai Neuropszichofarnakológiai Kollégium kongresszusán hangzott el. Egy randomizált kontrollált vizsgálatban egészséges felnőtteknek metilfenidátot, dexamfetamint, modafinilt vagy placebót adtak. Az első két szer figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban, azaz ADHD-ben, a harmadikat alvászavarokban adják, és ezekben az esetekben javítják a kognitív teljesítményt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ezek az “okosító” tabletták vajon hogyan hatnak az egészségesek kognitív funkcióira? Meglepő eredményt kaptak: a tesztekben az egészségesek gyorsabbá váltak ugyan, viszont romlott a hatásfokuk, vagyis nem teljesítettek jobban azoknál, akik csak placebót kaptak. Úgy tűnik, hogy növelte a motiváltságot, de a teljesítmént nem, és ez érdekes módon azoknál volt feltűnő, akik a placebo mellett egyébként kimagaslóan teljesítettek. Vagyis ezek a stimuláns szerek a közvélekedéssel szemben nem javítják a kognitív teljesítményt, inkább csak az átlag felé közelítik az extremitásokat.

Az AGA klinikai gyakorlati útmutatója az elhízott felnőttek farmakológiai beavatkozásairól

https://www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(22)01026-5/fulltext

Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság frissítette a felnőttkori elhízással kapcsolatos terápiás irányelvét. A 10 szakértőből és egy betegképviselőből álló panel kilenc ajánlást fogalmaztak meg, többnyire mérsékelten erős bizonyítékok alapján. Továbbra is elsőként az életmódváltoztatást javasolják terápiás beavatkozásként 30-as BMI felett, azonban az irányelv szerzői is elismerik, hogy ezt a gyakorlatban sokszor nem sikerül megvalósítani. Ilyen esetekben erős ajánlással tanácsolják a gyógyszeres kezelést. Az első vonalbeli farmakoterápiára szemaglutidot vagy liraglutidot, illetve naltrexon és bupropion vagy fentermin és topiramát kombinációját javasolják, ugyanakkor nem ajánlják az orlistatot. Az irányelv szemléletére jellemző, hogy az elhízást nem igazán életmódproblémának tekintik, hanem egy biológiai betegségnek, amelyre az életmód kevés hatással van.

A porózus szilícium-dioxid elhízás elleni hatása a pórusok nanoszerkezetétől, a részecskemérettől és a felületi kémiától függ egy in vitro emésztési modellben

https://www.mdpi.com/1999-4923/14/9/1813

https://www.sciencedaily.com/releases/2022/10/221024092659.htm

Az ajánlásban értelemszerűen még nem szerepel az a kísérleti megközelítés, amelyen néhány éve már dolgozik egy nemzetközi kutatócsoport. Néhány túlsúlyos, de egyébként egészséges önkéntessel két évvel ezelőtt már közölték az első humán kísérletek eredményeit, amelyet porózus szilíciumoxiddal értek el. Igen, a szilícium-oxid az pontosan az az anyag, ami legnagyobb mennyiségben a közönséges homokban található. Az eddigi kísérletekben a szilícium-oxid egyrészt biztonságosnak tűnt, ami érthető, hiszen nem szívódik fel, másrészt pedig mérsékelte az obesitassal összefüggő metabolikus kockázati paramétereket: szignifikánsan csökkentette a vércukrot, a HbA1c-t és az LDL-koleszterint. Ami nem volt világos, hogy pontosan milyen farmakológiai mechanizmussal fejti ki a hatását, és hogy a szilícium-oxidnak milyen fizikai kémiai tulajdonságokkal kell rendelkezni az optimális hatás eléréséhez. A most közölt kutatásban előbbre léptek: az eredmények azt mutatják, hogy a szilícium-oxid részecskék hatékonyan gátolják a pancreas lipáz és amiláz enzimjeit az emésztőrendszerben, így mérséklik az abszorbeálható tápanyag mennyiségét. 

A hatásosság pedig elsősorban a részecskék nanoszerkezetétől, porózusságától vagyis a morfológiájától, valamint a felületi kémiai tulajdonságaitól függ. Ennek alapján jó esély van arra, hogy optimális tulajdonságokkal rendelkező szilícium-oxid granulátumokat állítsanak elő, amely talán nemsokára beilleszthető lesz az obezitológia fegyvertárába.

Ne féljen a súlygyarapodástól a pajzsmirigy-túlműködés kezelésével

https://www.medscape.com/viewarticle/982837

A túlsúlyhoz kapcsolódik a következő hírünk is. Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság kongresszusán számoltak be az EGRET vizsgálat eredményéről. A hyperthyreosis terápiájaként használt radiojód-kezelést hasonlították össze az egy antithyreotikus gyógyszeres kezeléssel, illetve a thyreoidectomiával. A pajzsmirigy-túlműködés komoly cardiovascularis kockázatot jelent, és mivel a korábbi vizsgálatokban felmerült, hogy a radiojód-kezelés súlynövekedéssel jár, ezért ez egyik vizsgálati végpont a túlélés volt, egy másik pedig az elhízás. Az eredmény pedig dióhéjban az, hogy a radiojód-kezelés túlélési előnnyel járt, és bár jelentkezett súlygyarapodás, az ezzel járó kockázatnövekedést a a hatásos kezeléssel járó cardiovascularis rizikócsökkenés bőven ellensúlyozta. Vagyis a hyperthyreosissal kezelt betegeknek nem kell aggódniuk a kezelés utáni gyakran bekövetkező hízás miatt. A kongresszusi beszámolót a Medscape szemlézte.

A vashiány védelmet nyújthat a bakteriális tüdőgyulladás ellen

https://www.medscape.com/viewarticle/982845

A közkeletű népi bölcsesség szerint “minden rosszban van valami jó”, de nem gondolom, hogy ezt a gyógyításban is használhatjuk. Amerikai kutatók azonban most egy olyan felfedezésről számoltak be az Amerikai Mellkasi Betegségek Kollégiumának kongresszusán, amelyre mégiscsak ez a szólás illik a legjobban. Egy hatalmas adatbázist átböngészve megállapították, hogy azoknál a betegeknél, akiket bacterialis pneumoniával kezeltek, a tüdőgyulladás kedvezőbb kimenetelekkel járt, ha egyúttal vashiányos anaemiájuk is volt. Azt gondolnánk, hogy a vashiány és a vérszegénység inkább rontja a fertőzéssel szembeni esélyeket, gyengíti az immunrendszert, de úgy tűnik, ez nem ilyen egyszerű. Majdnem félmillió bacterialis pneumoniás esetet feldolgozva azt találták, hogy bár a nyers adatok szerinti mortalitási arány az anaemiás csoportban volt magasabb, amikor a torzító tényezőkkel korrigálták az adatokat, az összefüggés megfordult. Hogy nem puszta statisztikai bűvészkedésről van szó, arra talán az is utal, hogy a másodlagos végpontok közül a szeptikus sokk, az akut légzési elégtelenség és a hirtelen szívmegállás aránya is szignifikánsan alacsonyabb volt, ha vashiányos anaemia is fennállt. Az összefüggés okait egyelőre csak találgatják, egy kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy a vas nemcsak az emberi szervezet számára, de számos pathogén számára is esszenciális, és bár a betegnek nem jó a vashiány, még rosszabb egyes baktériumoknak. A szerzők mindenesetre felvetették azt a kérdést, hogy az eredmények fényében a tünetekkel nem járó, vashiányt érdemes-e rögtön kezelni? – A feltett kérdés megválaszolásához természetesen további vizsgálatokra van szükség.

Szponzorált tartalom

https://www.epa.gov/coronavirus/air-cleaners-hvac-filters-and-coronavirus-covid-19

https://legtisztitoberendezes.hu/

Megfelelő használat esetén a légszűrők és a HVAC-szűrők segíthetnek csökkenteni a levegőben szálló szennyeződéseket, beleértve a vírusokat az épületekben vagy kis helyiségekben. A levegő tisztítása vagy szűrése önmagában nem elegendő az emberek COVID-19 elleni védelméhez. Ha a CDC ( Centers of Disease Control and Prevention) és más közegészségügyi ügynökségek által javasolt egyéb bevált gyakorlatokkal együtt alkalmazzák, a szűrés része lehet a COVID-19 beltéri terjedésének lehetőségét csökkentő tervnek.

A légszűrőket és a HVAC-szűrőket úgy tervezték, hogy kiszűrjék a szennyező anyagokat a rajtuk áthaladó levegőből. A levegő tisztítása és szűrése segíthet csökkenteni a levegőben lévő szennyeződéseket, beleértve a vírusokat tartalmazó részecskéket is.

Ahhoz, hogy a légszűrő hatékonyan távolítsa el a vírusokat a levegőből, képesnek kell lennie a levegőben lévő kis részecskék eltávolítására (0,1-1 um mérettartományban). A gyártók többféleképpen is beszámolnak erről a képességről. Egyes esetekben a részecskeeltávolítási hatékonyságot jelezhetik bizonyos szemcseméretek esetén (például „eltávolítja a 0,3 um-os részecskék 99,9%-át”). Sok gyártó a Clean Air Delivery Rate (CADR) minősítési rendszert használja a légszűrő teljesítményének értékelésére. Mások azt jelzik, hogy nagy hatékonyságú részecskelevegő-szűrőket (HEPA) használnak. Ahhoz, hogy olyan légszűrőt válasszon, amely hatékonyan kiszűri a levegőből a vírusokat, válasszon:

1) a helyiségnek megfelelő méretű egységet (ezt a gyártó jellemzően négyzetméterben jelzi),

2) olyan egység, amely magas CADR-értékkel rendelkezik a füst tekintetében (szemben a pollennel vagy porral), HEPA egységnek van jelölve, vagy kifejezetten azt jelzi, hogy kiszűri a 0,1-1 um mérettartományba eső részecskéket.

Környezetünk és élőterünk folyamatos tisztántartása elengedhetetlen a hosszútávú egészségmegőrzés szempontjából. Kifejezetten igaz ez a kórházakra és egyéb egészségügyi intézményekre, ahová napi szinten több száz ember érkezik a gyógyulás reményében.

Nehéz azonban steril körülményeket biztosítani egy olyan területen, ahol a változatos tömegekből kifolyólag a legmagasabb a kórokozók és allergének koncentrációja a levegőben. Ez nem csak az ott dolgozókra van káros hatással, hanem az oda érkező, legyengült immunrendszerű személyekre is.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ előírása szerint elsődleges védő szereppel bír a rendszeres légcsere a közös helyiségekben. Azonban ez nem mindig megvalósítható a fizikai és légköri korlátozottságokból adódóan.

Erre nyújt megoldást az SCH-ps Kft., akik a QleanAir Scandinavia kizárólagos magyarországi forgalmazójaként élen járnak a légtisztító berendezések telepítésében és üzemeltetésében. Amennyiben Ön is szeretné, hogy páciensei és kollégái egy tiszta levegőjű, biztonságos térben tartózkodjanak, akkor keresse bizalommal az SCH-ps csapatát és kérjen egy díjmentes konzultációt tőlük!