Ugyanannyi kalória, mégsem ugyanannyi energia?

Hogyan befolyásolhatja a metabolikus rizikót, ha a cigarettát hevített dohánytermékekre cserélik? Hogyan alakulnak a mentális egészségügyi problémák a pediátriai alapellátásban? Befolyásolhatja-e a bélmikrobiom, hogy mennyi energiát nyerünk az elfogyasztott táplálékokból? 

Jó napot kívánok kedves kollégák! 

A DrHírek újabb adásával jelentkezünk, melyben ismét az elmúlt időszak eConsilium felületén megjelent legérdekesebb tartalmakból válogatunk.  

Első hírünk, hogy a hagyományos cigaretták hevített dohánytermékekre való lecserélése nem jár metabolikus előnyökkel. A dohányzással kapcsolatban régóta ismert, hogy mintegy 30-40%-kal növeli a kockázatot a nem dohányzókhoz képest. Az utóbbi években megjelent hevített dohánytermékek legnagyobb ígérete a kockázatcsökkentés volt, azonban mivel ezek rövid ideje vannak jelen a piacon, még nem áll rendelkezésre elegendő adat a hatásairól. Egy prospektív kohorszvizsgálatban 4 csoportot vizsgáltak az újonnan kialakuló 2-es típusú diabétesz szempontjából: cigarettázókat, hevített dohányterméket használókat, a 2 típusú terméket kombináltan használókat, valamint a semmilyen dohányterméket nem fogyasztók csoportját. A vizsgálatban több mint 2000 résztvevőt vizsgáltak, több mint 100000 betegévnyi adat elemzése és nagyjából 5 éves követési idő mellett. A 2-es típusú cukorbetegség kockázata szignifikánsan magasabb volt a soha nem dohányzókhoz képest mindhárom csoportban. A legmagasabb növekedést a kombinált dohányzók esetében figyelték meg. A vizsgálat érdekessége, hogy a hevített dohánytermékek alkalmazása mellett nem mutatkozott kedvezőbb metabolikus profil a cigarettázáshoz képest, amely ellentmond az ártalomcsökkentés narratívájának. A nikotin és az inhalált komponensek a dohánytermék típusától függetlenül fokozhatják az inzulinrezisztenciát és aktiválhatják a gyulladásos folyamatokat.  Jelenlegi adatok alapján tehát a hevített dohánytermékek használata a hagyományos cigarettázáshoz képest nem csökkenti cukorbetegség kockázatát. 

Következő hírünk, hogy növekszik a mentális egészségügyi terhelés a gyermekek alapellátásában. Az itt bemutatott vizsgálat arra fókuszált, hogyan változott az elmúlt egy évtizedben a mentális egészségügyi problémák előfordulása, különös figyelemmel a viselkedési és fejlődési zavarokra. A vizsgálat egy retrospektív kohorszvizsgálat volt egy Massachusettsi egészségügyi adatbázis alapján, amelyben majdnem 2 millió 18 év alatti gyermek és serdülő adatait elemezték. Elsődleges változóként az egyes diagnózisokhoz tartozó alapellátási vizitek számát vizsgálták 100 gyermekre vetítve. Az eredmények alapján elmondható, hogy egyértelműen növekedett a mentális egészségügyi problémák által okozott betegségteher. Emelkedett a szorongás, az ADHD, a depresszió, az autizmus spektrumzavarok és a traumához vagy stresszhez köthető zavarok aránya is. A legnagyobb növekedés a szorongásos zavarok esetében volt megfigyelhető, míg más diagnóziscsoportokban ez mérsékeltebb volt. Érdekes adat a vizsgálatból, hogy miközben a mentális problémákból adódó látogatások száma emelkedett, a teljes betegforgalom enyhe csökkenést mutatott a vizsgált időszakban. Az adatok megerősítik, hogy a primer ellátás fontos szerepet játszik a mentális zavarok elismerésében, és kiemeli a multidiszciplináris együttműködés jelentőségét. 

A mai nap utolsó híre, hogy azonos kalóriabevitel mellett is tapasztalhatók egyéni eltérések az energia hasznosulásában. Egy új modell szerint a bélmikrobiom érdemben befolyásolhatja, mennyi energiát nyerünk az elfogyasztott táplálákból. A megvásárolt termékek címkéjén egyértelműen fel vannak tüntetve a különböző makrotápanyagok mennyiségei és arányai, amiből úgy tűnik, egyszerűen meghatározható a bevitt kalóriák sorsa. Azonban a valóságban az emésztés nem egy zárt élettani folyamat, és a rendelkezésre álló információk szerint úgy tűnik, hogy a bél mikrobiom beleavatkozhat ezekbe. Kutatók matematikai modellt dolgoztak ki az emésztés, a felszívódás és a mikrobiális metabolizmus leírására. A modellben a makrotápanyagokat külön kezelték, és becsülték a gyomor-bélrendszer felső szakaszában felszívódó hányadot, valamint a vastagbélbe jutó anyagok mikrobiális lebontását. A számítás figyelembe vette a fehérjék és szénhidrátok fermentációját, valamint a melléktermékek, pl. rövid szénláncú zsírsavak képződését is. A modellt egy korábbi táplálkozási vizsgálat adataival validálták, amelyben két periódust különítettek el. Az egyik periódusban mikrobiomot támogató, teljes értékű, rostban és rezisztens keményítőben gazdag, kevéssé feldolgozott étrendet kaptak, a másikban rostban szegényebb, feldolgozottabb, nyugati típusú étrendet. A kalóriabevitelt úgy alakították ki, hogy illeszkedjen a vizsgált személyek szükségleteihez. A mikrobiomot támogató étrend több fermentálható anyagot juttatott a vastagbélbe, ezáltal növekedett a rövid szénláncú zsírsavak termelődése is. Ennek ellenére a nettó felszívódó energia alacsonyabb volt, mint nyugati étrenden, ahol naponta körülbelül 116 tobbletkalória felszívódását figyelték meg. A hasznosítható energia nagyjából 85%-a a felső, 15%-a az alsó gastrointestinalis traktusból származott. Az eredmények alapján a bevitt energia és a ténylegesen felszívódó energia közötti kapcsolat étrend- és mikrobiomfüggő. A rostban gazdag, kevésbé feldolgozott étrend fokozhatja a mikrobiális aktivitást és a rövid szénláncú zsírsavak képződését, miközben a nettó energiahasznosulás mégis csökkenhet. A modell jelentősége tehát abban áll, hogy nemcsak kalóriát becsül, hanem azt is megmutatja, hol és milyen biológiai úton válik a táplálék energiává. A bemutatott modell ígéretes lépés a személyre szabottabb táplálkozási és metabolikus becslések felé. 

Újabb hírösszefoglalónkkal 2 hét múlva jelentkezünk. Legfrissebb cikkeinket ezidő alatt is elérhetik az eConsilium felületén. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!