A közlekedési szennyezés rontja az agyműködést

A közlekedési szennyezés rontja az agyműködést  https://www.sciencedaily.com/releases/2023/01/230124112731.htm 

Ma először egy friss tanulmányról szeretnék beszélni, amely új bizonyítékokkal szolgál a légszennyezés és a kognitív funkciók összefüggéseire. Az Environmental Health című folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy már két óra dízel kipufogógáznak való kitettség is csökkenti az agy funkcionális kapcsolatait vagyis   megzavarja az emberi agy különböző területeinek interakcióját és kommunikációját.

A kutatók évtizedekig úgy vélték, hogy az agy védve van a légszennyezés káros hatásaitól, de ez a tanulmány szolgáltatja az első olyan bizonyítékot, amely embereken, kontrollált kísérlettel bizonyítja a légszennyezés és az agyműködés közötti összefüggést. 

A British Columbia Egyetem és a Victoria Egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között 25 egészséges felnőttet tettek ki különböző időpontokban dízel kipufogógáznak és szűrt levegőnek, és az agyi aktivitást minden egyes expozíció előtt és után funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) mérték.

Az új tanulmány kimutatta, hogy a résztvevők agyának funkcionális kapcsolata csökkent az agy alapértelmezett módú hálózatának (DMN) kiterjedt régióiban a dízel kipufogógáznak való kitettség után, a szűrt levegőhöz képest.

“A DMN olyan egymással összefüggő agyi régiók összessége, amelyek fontos szerepet játszanak a memóriában és a gondolkodásban, ezért aggasztó látni, hogy a közlekedési szennyezés megszakítja ezeket a hálózatokat" – mondta Dr. Jodie Gawryluk, a Victoria Egyetem pszichológia professzora, a tanulmány első szerzője. 

Bár az agyban bekövetkezett változások átmenetiek voltak, és a résztvevők agyi kapcsolatai az expozíciót követően normalizálódtak, a hatások tartósak lehetnek, ha a szennyezettségnek való kitettség folyamatos. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk a belélegzett levegő tisztaságára, és megfelelő lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy minimalizáljuk a potenciálisan káros légszennyező anyagoknak, például az autók kipufogógázának való kitettségünket.

"Lehet, hogy legközelebb kétszer is meggondoljuk, amikor legközelebb lehúzott ablakokkal elakadunk a forgalomban" – mondta Dr. Chris Carlsten, a tanulmány vezető szerzője, a légúti gyógyászat professzora, valamint az UBC foglalkozási és környezeti tüdőbetegségekkel foglalkozó kanadai kutató tanszékének vezetője. "Fontos annak biztosítása, hogy az autó légszűrője jó állapotban legyen, és ha valaki egy forgalmas utcában sétál vagy kerékpározik, fontolja meg egy kevésbé forgalmas útvonalra való áttérést."

A tanulmány csak a közlekedésből származó szennyezés kognitív hatásait vizsgálta, de valószínűleg más égéstermékek is aggodalomra adnak okot. 

A légszennyezést ma már az emberi egészséget fenyegető legnagyobb környezeti veszélyként ismerik el, és egyre inkább látjuk a hatását az összes fontos szervrendszerben.

Más légszennyező anyagoknak, például erdőtüzek füstjének való kitettségnek hasonló hatásai lehetnek az agyra. A neurokognitív zavarok növekvő előfordulása miatt ezek az eredmények fontos szempontot adhatnak az egészségügyi szakemberek és a döntéshozók számára.

A globális napi légszennyezettséggel foglalkozó tanulmány azt mutatja, hogy a Földön szinte sehol sem biztonságos

  https://www.sciencedaily.com/releases/2023/03/230307073211.htm

A Lancet Planetary Health folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a napi környezeti finom részecskék (PM2.5)  vizsgálata kimutatta, hogy a világ népességének csupán 0,001%-a van kitéve a WHO által biztonságosnak ítélt szintnek, ami kevesebb, mint 15 μg/m³. 

Míg Európában és Észak-Amerikában az elmúlt két évtizedben csökkent a légszennyezettség szintje, addig Dél-Ázsiában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Latin-Amerikában és a Karib-térségben nőtt. Megdöbbentő, hogy világszerte a napok több mint 70%-ában a szennyezettségi szintek meghaladják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak tartott határértéket.

A biztonságos levegőminőség hiányának egyik oka, hogy világszerte hiányoznak a szennyezést figyelő állomások. Ez azt jelenti, hogy hiányoznak a helyi, nemzeti, regionális és globális PM2,5 expozícióra vonatkozó adatok.

 A Monash Egyetem Közegészségügyi és Megelőző Orvostudományi Karán a Yuming Guo professzor által vezetett csoport azonban térképet készített arról, hogyan változott a PM2,5 az elmúlt évtizedekben világszerte. A kutatók hagyományos levegőminőség-figyelő megfigyeléseket, műholdas meteorológiai és légszennyezés-detektorokat, statisztikai és gépi tanulási módszereket használtak a globális PM2,5-koncentráció pontosabb felmérésére.

Megállapították, hogy annak ellenére, hogy a magas PM2,5-expozíciónak kitett napok száma globálisan némileg csökkent, 2019-re a napok több mint 70%-án még mindig magasabb a PM2,5-koncentráció, mint amit a WHO biztonságosnak tart. Emellett megállapították, hogy Dél-Ázsiában és Kelet-Ázsiában a napok több mint 90%-án a napi PM2,5-koncentráció meghaladja ezt a határértéket.

Ausztráliában és Új-Zélandon 2019-ben jelentősen nőtt a magas PM2,5-koncentrációjú napok száma. Globálisan a PM2,5 éves átlaga 2000 és 2019 között 32,8 µg/m3 volt, a legmagasabb koncentrációk Kelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában oszlottak meg.

Guo professzor szerint a nem biztonságos PM2,5-koncentrációk is eltérő szezonális mintázatot mutatnak. Északkelet-Kínában és Észak-Indiában a téli hónapokban, míg Észak-Amerika keleti területein a nyári hónapokban magas a PM2,5 koncentráció. Dél-Amerikában és a Szaharától délre fekvő Afrikában szintén viszonylag magas PM2,5 légszennyezettségi szinteket regisztráltak.

Ez a tanulmány azért fontos, mert képet ad a kültéri légszennyezés jelenlegi helyzetéről és annak az emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Ezen információk birtokában a politikai döntéshozók, a közegészségügyi tisztviselők és a kutatók jobban fel tudják mérni a légszennyezés rövid és hosszú távú egészségügyi hatásait, és stratégiákat tudnak kidolgozni a légszennyezés csökkentésére.

A légszennyezés káros hatásaitól úgy is megvédhetjük magunkat, hogy maszkot viselünk, és a magas szennyezettségű időszakokban a lakásban maradunk. Dolgozzunk együtt azért, hogy tisztább és biztonságosabb környezetet teremtsünk magunk és a jövő generációi számára.

A szédülő majmok támpontokat adnak az ember tudatmódosító élmények iránti igényére 

https://www.sciencedaily.com/releases/2023/03/230313215023.htm

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az emberszabású majmok, például a gorillák, csimpánzok, bonobók és orángutánok, szándékosan pörögnek, hogy megszédítsék magukat . 

A kutatócsoport több mint 40 online videót elemzett, és azt találták, hogy a főemlősök átlagosan 5,5 alkalommal pörögtek egy-egy pörgős epizódban, az átlagos sebesség 1,5 fordulat/mp volt, és ezt átlagosan háromszor ismételték meg. A kutatók azt is megállapították, hogy az emberszabású majmok egy kötélbe kapaszkodva olyan gyorsan tudnak pörögni, mint a hivatásos emberi táncosok és cirkuszművészek, valamint a muszlim dervisek, akik a spirituális transz elérése érdekében keringő szertartásokon vesznek részt.

Ez a tanulmány azért különösen érdekes, mert felveti annak az érdekes lehetőségét, hogy a módosult tudatállapotok keresése potenciálisan evolúciós őseinktől örökölt dolog. Minden kultúra megtalálta a módját annak, hogy kitérjen a valóság elől, mégpedig isteneknek ajánlott különleges rituálékon, gyakorlatokon vagy szertartásokon keresztül. Ha ez valóban így van, az óriási következményekkel jár arra nézve, hogyan gondolkodunk a modern emberi megismerési képességekről és érzelmi szükségletekről.

A pörgés megváltoztatja tudatállapotunkat, és összezavarja a testi és szellemi reakciókészségünket és koordinációnkat, amitől szédülünk, rosszul vagyunk vagy akár mámorosnak is érezzük magunkat. Ez a párhuzam a majmok és az emberek tevékenységei között több mint véletlen. 

A tanulmány leginkább a megváltozott tudatállapotok szerepének magyarázatára lehet alkalmas az emberi elme evolúciójában. Korábbi tanulmányok, amelyek megpróbálták megérteni az emberi motivációt az önkiváltó szédülésre, olyan szerek használatára összpontosítottak, mint az alkohol vagy a kábítószerek, de bizonytalan, hogy ezek vagy más szerek elérhetőek voltak-e az emberi ősök számára. Minél messzebbre tekintünk vissza az emberi történelemben, annál kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy az anyag okozta élmények milyen szerepet játszottak az evolúciónkban.

Lehet kapcsolat a mentális egészséggel, mivel a megfigyelt főemlősök többnyire fogságban tartott egyedek voltak, akik unatkozhattak, és valamilyen módon próbálták stimulálni az érzékszerveiket. De lehet játékos viselkedés is. Ha egy játszótérre gondolunk, akkor szinte az összes játszótéri eszköz– hinták, csúszdák, libikókák,  körforgalmak vagy körhinták – mind arra készültek, hogy kikezdjék az egyensúlyt, vagy megzavarják a testi-szellemi reakciókat.

Könnyen lehet, hogy már akkor is kerestük és résztvettünk tudatmódosító élményekben, amikor még modern emberek sem voltunk. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük a főemlősök motivációit az ilyen viselkedésformák folytatására, és hogy megértsük, hogy saját őseinket miért késztethették arra, hogy szintén keressék ezeket a pörgős és tudatmódosító élményeket. 

A jövő számítógépei emberi agysejteken fognak működni?

https://www.sciencedaily.com/releases/2023/02/230228075739.htm

Egy izgalmas hírrel szolgálok a számítástechnika jövőjéről. A Frontiers in Science legújabb cikke szerint hamarosan számítógépeket futtathatunk az emberi agysejteken. Igen, jól hallottátok. Az "organoid intelligencia" ötletét Thomas Hartung, a Johns Hopkins környezetvédelmi egészségtudományok professzora és csapata vezeti.

A tudósok már közel két évtizede használnak apró organoidokat különböző szervekkel való kísérletezésre anélkül, hogy emberi vagy állatkísérletekhez folyamodnának. Újabban Hartung és kollégái agyorganoidokkal dolgoznak – apró, tollhegy méretű gömbökkel, amelyek neuronokkal és más olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek olyan alapvető funkciók fenntartását ígérik, mint a tanulás és az emlékezés.

Az agysejtek növesztésével és funkcionális organoidokká való összeállításával Hartung elképzelései szerint ilyen agyorganoidokból egy futurisztikus számítógépet lehetne építeni. És miért is akarnánk ezt tenni, kérdezi? Nos, először is, a "biológiai hardverrel" működő számítógépek segíthetnének enyhíteni a szuperszámítógépek energiafogyasztási igényeit, amelyek egyre inkább fenntarthatatlanná válnak.

De ez még nem minden. Annak ellenére, hogy a számítógépek gyorsabban dolgozzák fel a számokkal és adatokkal kapcsolatos számításokat, mint az emberek, az agy sokkal okosabb az olyan összetett logikai döntések meghozatalában, mint például a kutya és a macska megkülönböztetése. És az agyat még mindig nem tudják felülmúlni a modern számítógépek. A legújabb szuperszámítógép, a Frontier csak tavaly haladta meg egyetlen emberi agy számítási kapacitását – de egymilliószor több energiát használva.

Az organoid intelligencia forradalmasíthatja az idegrendszeri fejlődési rendellenességek és a neurodegeneráció gyógyszerkutatását is. – mondta Lena Smirnova, a Johns Hopkins környezetegészségügyi és mérnöki adjunktusa, a vizsgálatok társvezetője.

Ha például összehasonlítanánk a tipikusan fejlett donoroktól származó agyi organoidokat az autista donoroktól származó agyi organoidokkal, megérthetnénk a mögöttes mechanizmusokat, hogy miért vannak a betegeknél ezek a kognitív problémák és károsodások anélkül, hogy állatokat kellene felhasználnunk vagy betegeket kellene elérnünk.

Természetesen az organoid intelligenciával való munka során etikai vonatkozásokat is figyelembe kell venni, ezért a csapat tudósokból, bioetikusokból és a nyilvánosság tagjaiból álló sokszínű konzorcium.

A kor kihívásainak közepette hogyan segítheti Önt egy szoftver, hogy minőségibb szolgáltatást nyújtson pácienseinek?

Habár nagyot lépett előre az egészségügy a digitalizációban, amelyet egyrészt a koronavírus járvány időszak kényszerített ki, jól látszik, hogy az egészségügyi rendszer még messze nem merítette ki a digitalizáció adta lehetőségeket. A járvány kezdeti idején számos egészségügyi szolgáltató szembesült informatikai rendszereinek hiányosságaival, leginkább az adatokhoz történő gyors hozzáférés problémájával. Az egészségügyi ágazat sajátosságai miatt azonban az informatikai szoftverekkel szemben támasztott követelmények kiemelkedően magasak. Az új rendszereknek ugyanis biztosítaniuk kell az érzékeny adatok biztonságos feldolgozását, ugyanakkor megbízhatóságot és gyors integrációt is a már meglévő informatikai infrastruktúrával.

Ezekre a kihívásokra képes hathatós megoldást nyújtani a NetDoktor. De mi is az a NetDoktor? A NetDoktor egy olyan online egészségügyi platform, mely összekapcsolja az egészségügyi szereplőket egymással és a páciensekkel. Ebbe a rendszerbe illeszkedik bele a NetDoktor orvosi szoftver. Teljes körű megoldást nyújt az orvosok, orvoscsoportok, praxisközösségek, asszisztensek és a praxis managementek számára.

Azért kivételes a NetDoktor, mert teljes körű szolgáltatást biztosít informatikai feladatok nélkül. Az orvosnak, asszisztensnek nem kell foglalkoznia a frissítések letöltésével, az adatmentéssel, a rendelői szervergép üzemeltetésével stb. A NetDoktor csapata minden informatikai háttérről gondoskodik, továbbá felelősséget vállal az üzem- és adatbiztonsággal kapcsolatban, így az orvosnak csak a betegellátással kell foglalkoznia. Biztonságos és költséghatékony megoldás, ahol a magas szintű, napi 12 órás szoftvertámogatással a felhasználó nem csupán egy szortvert kap, hanem egy valóban teljes körű szolgáltatáscsomagot.

Mitöbb, a rendszerhez kidolgoztak egy egységes adatmigrációs interface-t és adatkonvertálási technológiát. Ennek köszönhetően szinte minden magyar orvosi rendszerből 99%-os lefedettséggel tudják átemelni a praxis adatait az új rendszerbe.

A rendszer egy egyedülálló fejlesztés a magyar piacon, mellyel igyekeztek a jelenleg meglévő informatikai kihívásokra hatékony megoldást kínálni, annak érdekében, hogy a praxisok folyamatosan minőségi szolgáltatást tudjanak nyújtani pácienseik számára, miközben nem kell bajlódni az IT problémákkal. Itt az idő, hogy kézbe vegye praxisát és intézze ügyeit korlátok nélkül, szabadon, bárhol, bármikor. Töltse le az applikációt a Google Play áruházból illetve az App Store-ból ingyenesen.