A Tai chi segíthet a Parkinson-kor lefolyásának lassításában!

Tai chi segíthet a Parkinson-kor lefolyásának lassításában

A tai chi – mint meditációs mozgással átitatott harcművészet – képes lehet a Parkinson-kór tüneteinek és komplikációinak elnyomására, derül ki egy kínai kutatócsoport eredményeiből. A szakemberek a 2016 január és 2021 június közötti időszakban Parkinson-kóros betegeket vontak be a vizsgálatba, akik közül 147 fő hetente két alkalommal 1-1 óra tai chi edzésen is részt vett, míg 187 fő „csak” a standard Parkinson-ellenes kezelésben részesült. A tai chi-, illetve a kontroll-csoportba sorolt személyek állapotát 2020 októberében és 2021 júniusában részletesen elemezték.

Az általános tünetekre, a mozgásra és az egyensúlyra vonatkozóan elvégzett validált vizsgálatok alapján a Parkinson-kór lefolyása a tai chi-csoportban lassúbbnak bizonyult valamennyi megfigyelési időpontban, mint a kontroll-csoportban. A gyógyszeradagok emelésére szorulók aránya magasabb volt a kontroll ágon, mint a tai chi gyakorlatokat végzők körében. Számszerűen: 2019-ben és 2020-ban a kontroll csoportba tartozók 83,5%-a, illetve 96%-a szorult dózisemelésre, míg a vonatkozó arányok a tai chi csoportban 71% és 87,5% voltak.

A különféle komplikációk aránya alacsonyabbnak mutatkozott a tai chi edzéseken részt vevők körében: a diszkinézia vonatkozásában 1,4% versus 7,5%, a disztóniát illetően 0% versus 1,6%, a hallucinációknál 0% versus 2%, a nyugtalan láb szindróma esetén pedig 7% versus 15,5% voltak az arányok a tai chi, illetve a kontroll-csoportok esetén.

Összességében úgy tűnik tehát, hogy a tai chi több éven keresztül képes tompítani a Parkinson-kór tüneteinek előtérbe kerülését.

Az agydaganatok onkolitikus vírusokkal való megfertőzése gyógyír lehet

Az onkolitikus vírusok képesek bizonyos daganatsejtek megfertőzésére, majd a tumorsejtek szétesését követően felhívják az immunrendszer figyelmét a tumor elleni támadásra.

Az onkolitikus vírusok közül Európában a talimogén laherparepvec 2016 óta engedélyezett a melanóma kezelésére, míg Japánban a G47delta vírus glióma kezelésére való alkalmazását hagyták jóvá.

Nemrégiben friss tudományos eredmények láttak napvilágot. Fázis I. vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a glioblasztóma kezelésére kifejlesztett herpeszvírus, a CAN-3110 alkalmazása jelentős javulást idézhet elő a betegek túlélésében. Jelen esetben a herpeszvírusok aktiválásáért a nesztin felel, amely egy az idegrendszerben képződő protein, amely különösen magas koncentrációban fordul elő a gliómákban.

A vizsgálat során 41 előrehaladott állapotú glioblasztómás beteg kapta meg az onokolitikus vírusokat direkt a tumorba injektálva. A kezeléssel összefüggésben az átlagos túlélési idő 7,8 hónapról 14,2 hónapra nőtt. A glióma típusától függően azonban eltérés mutatkozott a túlélésben: míg anaplasztikus astrocytoma esetén a túlélés átlagosan 5,4 hónap volt, addig anaplasztikus oligodendroglióma esetén 39,9 hónap.  

Két betegnél lépek fel az injekciót követő 2-16. napokon görcsrohamok; emellett az egyiküknél agyvérzés, a másikuknál enyhe parézis jelentkezett.

Hány kilót nyom az immunrendszer?

A vesék, a máj vagy az agy tömege ismert, miközben a szervezetben szétszórtan megtalálható immunrendszer tömegéről kevesebbet tudunk. Egy izraeli kutatócsoport nemrégiben számításokat végzett, és korábbi hisztológiai tanulmányokra és modern kutatási eredményekre, így például a transzkripciós atlaszra alapozva, határozta meg azt, hogy hány sejtből állhat és mennyit nyomhat az immunrendszer.

Egy átlagosan 73 kilogrammos 20-30 éves felnőtt férfinek 1,8 billió (azaz 1,8×10¹²) darab immunsejtje van. Ezeknek a sejteknek mintegy 40%-a a csontvelőben, míg 39%-a a nyirokcsomókban található. Az immunsejtek 3-4%-a található a bőrben, a tüdőkben, illetve a gyomor- és béltraktusban, míg 2%-uk a vérben. Egy 60 kilogrammos nő körülbelül 1,5 billó immunsejttel rendelkezik.

A kutatók becslése alapján egy 73 kilogrammos férfi immunsejtjei összesen 1,2 kilogrammot tesznek ki, míg egy 60 kilogrammos nőnél 1 kilogrammra tehető az immunrendszer tömege. Az immunrendszer velünk együtt gyarapszik, hiszen egy 10 éves 32 kilogrammos gyermek „csupán” körülbelül 1 billió immunsejttel rendelkezik, amely mintegy 0,6 kilogrammnak feleltethető meg.

Mérlegen a kéz osteoarthritise esetén alkalmazható gyógyszeres terápiák

Milyen gyógyszeres terápia lehet hatásos a kéz osteoarthritise esetén?

A kérdés szakszerű megválaszolására dániai szakemberek 72 darab, 2021 előtt megjelent klinikai vizsgálatot tekintettek át, ilyen módon több mint 7600 beteg bevonásával 29 különféle terápiás eljárás hatásosságát elemezték.

A következtetéseik alapján a topikálisan alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) hatása kérdésesnek mutatkozott a kéz osteoarthritisének kezelésében. Ellenben, a szájon át alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentőkhöz (NSAID-okhoz) és szteroidokhoz a placebonál kedvezőbb hatást kötöttek.

Az eredmények arra mutattak rá, hogy a hialuronsavas vagy a szteroidos injekciók nem bizonyultak jobbnak a placebonál a kéz artrózisos tüneteinek az enyhítésében. Érdekes módon ez megfelel a korábbi poolozott értékeléseknek, miközben ellentmond a jelenleg érvényben lévő klinikai irányelveknek. Ezzel összefüggésben a szakemberek fontosnak tartják azt, hogy a jövőben szigorúan szabályozott keretek között is vizsgálják az intraartikuláris terápiák hatásosságát a kéz osteoarthritisének kezelésében.