A jó alvás éveket adhat az életünkhöz!

Jó napot kívánok, szervusztok kedves Kollégák!

Heti rendszerességgel jelentkező összefoglalónkban az egészségügy és orvostudomány legfrissebb híreiből és eseményeiből szemezgetünk. Én Lőrincz Kende vagyok, akinek pedig a hírválogatását köszönhetitek Reinhardt István kollégánk. Ne feledkezzünk meg Podcast-jainkról sem, melyek elérhetőek a Spotify, Apple Podcast és Google Podcast platformokon.

Egy nemrégiben készült tanulmányban kapcsolatot találtak a nátha és a COVID-19 között a gyermekeknél.

https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2220320120

A svédországi Karolinska Institute által végzett kutatás szerint azoknál a gyerekeknél, akiknél a négy koronavírus valamelyike által okozott nátha előfordult, a COVID-19-re fokozott immunválasz alakult ki.

A vizsgálat alapjául 48 két-hatéves gyermektől származó vérminta, 94 26 és 83 év közötti felnőttektől származó minta, valamint 58 olyan személy vérmintája szolgált, akik nemrégiben gyógyultak meg a COVID-19 vírusfertőzésből. A kutatók megállapították, hogy a gyermekek memória T-sejtjei a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírussal fertőzött sejtekre reagáltak, mivel a szezonális megfázás tüneteit okozó OC43 vírusnak voltak kitéve.

Érdekes módon a tanulmány azt is megállapította, hogy ezek a T-sejt reakciók erősebbek voltak a gyermekeknél, mint a felnőtteknél. "Ezek a reakciók különösen erősek az élet korai szakaszában, és az életkor előrehaladtával sokat gyengülnek" – mondja Annika Karlsson, a tanulmány levelező szerzője és a Karolinska Institute Laboratóriumi Orvostudományi Tanszékének kutatócsoport-vezetője.

A tanulmány eredményei fontos következményekkel járnak a COVID-19 elleni vakcinák jövőbeli nyomon követése és fejlesztése szempontjából. A T-sejtválasz kialakulásának és időbeli változásának megértése irányt mutathat a hatékonyabb vakcinák kifejlesztésében.

Természetesen még sok tanulnivaló van ebben a témában. A kutatók szeretnének hasonló vizsgálatokat végezni fiatalabb és idősebb gyermekek, tizenévesek és fiatal felnőttek körében, hogy jobban nyomon követhessék, hogyan alakul a koronavírusokra adott immunválasz a gyermekkortól a felnőttkorig.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár ez a tanulmány ígéretes betekintést nyújt, nem jelenti azt, hogy a gyermekek immunisak a COVID-19-re, vagy hogy nem tudják átadni a vírust másoknak. Továbbra is alapvető fontosságú, hogy életkortól függetlenül mindenki továbbra is kövesse az olyan irányelveket, mint a maszk viselése, a társadalmi távolságtartás és a megfelelő higiénia gyakorlása a vírus terjedésének megelőzése érdekében.

Összességében ez a tanulmány izgalmas új információkkal szolgál arról, hogy az immunrendszer hogyan reagál a COVID-19-re, és hogy a korábbi, más koronavírusoknak való kitettség milyen szerepet játszhat ebben a válaszban.

A jó alvás éveket adhat az életünkhöz.

https://www.acc.org/About-ACC/Press-Releases/2023/02/22/21/35/Getting-Good-Sleep-Could-Add-Years-to-Your-Life

A cikk, amely egy amerikai orvosi folyóiratban jelent meg, egy olyan tanulmány eredményeit emeli ki, amelyet a Harvard Medical School és a Beth Israel Deaconess Medical Center kutatói végeztek. A tanulmány több mint 170 000, 18 és 85 év közötti ember alvási szokásait vizsgálta, és elemezte, hogy az alvási szokások hogyan befolyásolják a várható élettartamot.

A kutatók megállapították, hogy az alvás minősége ugyanolyan fontos, mint az alvás mennyisége. Sőt, azt találták, hogy azok az emberek, akiknek jobb az alvásminősége és kevesebb alvásproblémájuk van, nagyobb valószínűséggel élnek tovább, mint azok, akiknek nincs. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Frank Qian szerint "nem elég, ha csak elég órát alszunk. Tényleg pihentető alvásra van szükség, és nem kell sok gondot okozni az elalvással és az elalvásban maradással".

A kutatók a minőségi alvás öt különböző tényezőjét határozták meg egy alacsony kockázatú alvási pontszám segítségével, amelyet a felmérés részeként összegyűjtött válaszok alapján hoztak létre. Ezek közé a tényezők közé tartozott az ideális, éjszakánként hét-nyolc órás

alvás időtartama, az elalvási nehézségek legfeljebb heti két alkalommal, az elalvási nehézségek legfeljebb heti két alkalommal, az, hogy nem használnak semmilyen alváscsillapítót, és a hét legalább öt napján az ébredés után jól kipihentnek érzik magukat. Minden egyes tényezőre nulla vagy egy pontot adtak, így a maximálisan adható öt pont a legmagasabb minőségű alvást jelentette.

A tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akik mind az öt ideális alvási viselkedésmóddal rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel élnek tovább. Azokkal az egyénekkel összehasonlítva, akiknek nulla vagy egy kedvező alvási tényezője volt, azok, akik mind az öt tényezővel rendelkeztek, 30%-kal kisebb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból, 21%-kal kisebb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségben, 19%-kal kisebb valószínűséggel haltak meg rákban, és 40%-kal kisebb valószínűséggel haltak meg szívbetegségen vagy rákon kívüli egyéb okok miatt.

A tanulmány továbbá azt is megállapította, hogy azoknál a férfiaknál és nőknél, akik mind az öt minőségi alvásról számoltak be, a várható élettartam 4,7 évvel volt hosszabb a férfiaknál és 2,4 évvel a nőknél azokhoz képest, akik az alacsony kockázatú alvás öt kedvező elemének egyikével sem, vagy csak eggyel rendelkeztek.

Bár a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai, többek között az, hogy az alvási szokásokat önbevallás alapján, nem pedig objektíven mérték vagy ellenőrizték, az eredmények mégis jelentősek. A kutatók remélik, hogy a betegek és a klinikusok az általános egészségi állapotfelmérés és a betegségkezelés tervezésének részeként elkezdenek majd beszélni az alvásról.

Az egészségügyben dolgozóként elmondhatom, hogy az alvás az egyik legfontosabb dolog, amit az egészségünkért tehetünk. Az elegendő alvás kritikus fontosságú a fizikai, mentális és érzelmi jólétünk szempontjából. A rossz alvási szokások számos egészségügyi problémához vezethetnek, többek között magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, elhízáshoz és depresszióhoz.

Mit tehet tehát az alvási szokásai javítása érdekében? Nos, több dolgot is tehet, például rendszeres alvási időbeosztást alakíthat ki, lefekvés előtt kerülheti a koffeint és az alkoholt, kényelmes alvási környezetet teremthet, és lefekvés előtt relaxációs technikákat gyakorolhat.

Végezetül szeretném hangsúlyozni a jó alvás fontosságát. Ahogy ez a tanulmány is mutatja, az elegendő alvás nem elég. Az alvásminőség javítására is összpontosítanunk kell. Ezáltal potenciálisan évekkel meghosszabbíthatjuk az életünket, és javíthatjuk általános egészségi állapotunkat és jólétünket.

Sejtvonal-specifikus mitokondriális reziliencia az emlős organogenezis során

https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(23)00093-4

A mitokondriumok, aerob körülmények között a sejtek fő energiaforrásai. A mitokondriumok sejtjeink erőművei, és a köztes anyagcseréből redukáló egyenértékeket termelnek, amelyek elektronokat adnak a légzési lánc I., III. és IV. komplexének. Ez a művelet protonokat pumpál a mátrixból a membránok közötti térbe, és az elektrokémiai erőt oxidatív foszforizáció(OXPHOS) révén az adenozin-trifoszfát (ATP) regenerálására használja fel. Az ATP szükséges minden aktív sejtfolyamathoz, beleértve a fehérjeszintézist, a sejtosztódást és a membránokon keresztüli iongradiens fenntartását.

A mitokondriális proteomot alkotó 1100 fehérje nagy részét a mindkét szülőtől örökölt nukleáris genom kódolja. Azonban 13 alapvető fontosságú légzési lánc fehérjét a 16,5 kbyte-os mitokondriális genom (mtDNS) több példánya kódolja, amely az anyai vonalon egymástól függetlenül öröklődik. Az mtDNS 24 rRNS-t és tRNS-t is kódol, amelyek a nukleárisan kódolt génkifejező apparátussal együttműködve végzik a mitokondriumon belüli fehérjeszintézist. A nukleáris és a mitokondriális genom összehangolt és szoros együttműködése alapvető fontosságú a sejt életképessége és az ATP-termelés szempontjából.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a különböző szövetek és szervek feltűnően eltérő kapacitással rendelkeznek az oxidatív ATP-termelésre, ami tükrözi energiafüggőségüket, de nem ismert, hogy ez hogyan és mikor alakul ki a fejlődés során. A legújabb kutatások kimutatták, hogy egerekben a 8,5. embrionális napra (E8,5) már jelen vannak a sejtvonal-specifikus transzkripciós profilok, beleértve a szervspecifikus mitokondriális fehérje izoformákat, amelyek már az organogenezis befejezése előtt jelen vannak.

Az intra-mitokondriális fehérjeszintézis megzavarása in vitro kiiktatva lefelé szabályozta a nukleáris géneket, amelyekről ismert, hogy pufferelik a mitokondriális toxinok hatásait, így fenntartva a sejtvonal életképességét az in vivo fejlődés során. Az egysejtes transzkriptomikaielemzés olyan vonal- és mtDNS-mutáció-specifikus mechanizmusokat azonosított, amelyek kompenzálják a mitokondriális diszfunkciót a korai embrió kulcsfontosságú fejlődési szakaszaiban, beleértve a génhálózatok szabályozásáról ismert transzkripciós faktorokat. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nukleáris-mitokondriális crosstalk már a korai emlősök fejlődése során létrejön, jóval a szervérés előtt.

Továbbá a tanulmány megállapította, hogy a sejtmag már a korai embrionális fejlődés során szövetspecifikus módon modulálja a mitokondriális transzkriptumokat, megelőzve a szervérlelést, szemben azzal, hogy a specifikus gének a kialakult szervi fiziológiai funkcióra adott válaszként fejeződnek ki. Az eredmények azt mutatják, hogy az esszenciális mitokondriális géneket érintő sejtvonal-specifikus expressziós profilok az egérfejlődés korai szakaszában alakulnak ki, beleértve a szövetspecifikus izoformákat, amelyek már a szerv kialakulása előtt jelen vannak.

Összefoglalva, ez a tanulmány betekintést nyújt a mitokondriális működés mechanizmusaiba és a nukleáris-mitokondriális keresztkapcsolat fontosságába. Rávilágít arra a tényre, hogy a különböző szervek egyedi kapacitással rendelkeznek az oxidatív ATP-termelésre, ami tükrözi energiafüggőségüket. A tanulmány emellett információt nyújt a mitokondriális diszfunkció kompenzációs mechanizmusairól az embrionális fejlődés korai szakaszában, ami létfontosságú a ritka genetikai mitokondriális betegségek és az olyan gyakori emberi rendellenességek megértéséhez, amelyekben a mitokondriális mechanizmusok szerepet játszanak.

A természetes termékekből származó szekvanamicinek, mint erős orális tuberkulózis elleni szerek felfedezése

https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(23)00102-2

A tuberkulózisról, a Mycobacterium tuberculosis baktérium által okozott légúti fertőző betegségről szól az utolsó anyagunk. A COVID-19 világjárvány előtt a tuberkulózis volt a fertőző betegségek okozta halálozások vezető oka világszerte, 1,45 millió ember halálát okozta, és további 10 millió embert fertőzött meg. Sajnos a multidrog-rezisztens TBC (MDR-TB) és a kiterjedten gyógyszerrezisztens TBC (XDR-TB) növekvő terhe azt jelenti, hogy új, innovatív kezelésekre van sürgősen szükség e pusztító betegség leküzdéséhez.

Számos, a gyógyszerekre érzékeny és a gyógyszerekre rezisztens tuberkulózis kezelésére szolgáló kezelési módot tesztelnek a késői II. vagy III. fázisú vizsgálatokban. Ezekbe a kezelésekbe azonban csak három olyan új gyógyszerosztály tartozik, amelyeknek kevés a már meglévő rezisztenciája. Ezek a gyógyszerosztályok a nitroimidazolok (delamanid vagy pretomanid), a diarilkvinolinok (bedaquilin) és az oxazolidinonok (linezolid és szutezolid). Még ezekkel az új kezelésekkel együtt is egy ideális új kezelés az egyetemes aktivitást elegendő hatékonysággal kombinálná ahhoz, hogy a betegeket a jelenlegi 6-9 hónapos kezelési időnél rövidebb idő alatt meggyógyítsa. Jól tolerálható lenne, nem vagy csak kevés biztonsági ellenőrzést igényelne, és szájon át adható lenne.

A tbc riboszómát célzó antibakteriális szerek, mint például a linezolid és a makrolidok, nagy ígéretet mutatnak a tbc lehetséges kezeléseként. A linezolid egy olyan antibiotikum, amely az 50S riboszómát célozva gátolja a fehérjeszintézist. Egy nemrégiben végzett koreai klinikai vizsgálatban egyértelmű hatást mutatott az XDR-TB ellen, és számos késői fázisú vizsgálatban értékelték a linezolid hasznosságát a gyógyszerrezisztens TB ellen. A közelmúltban az amerikai FDA engedélyezte a bedaquilin-pretomanid-linezolid kezelést az XDR-TB és a kezelésre intoleráns MDR-TB ellen, miután a Nix-TB vizsgálat, amely ezt a 6 hónapig alkalmazott, kizárólag szájon át alkalmazott kezelést értékelte, sikeres eredménnyel zárult.

A Nix-TB vizsgálatban kezelt betegek körében azonban gyakori volt a linezolid toxicitása, és a folyamatban lévő vizsgálatok célja, hogy a bedaquilin-pretomanid-alapú kezeléseken belül olyan alacsonyabb dózisú és/vagy időtartamú linezolidot határozzanak meg, amely hozzájárul a hatékonysághoz, de a betegek által jobban tolerálható. Ezenkívül a linezolidot és a szutezolidot alkalmazó preklinikai modellek adatai kimutatták, hogy a riboszómagátlók csökkenthetik a gyógyuláshoz szükséges kezelési időtartamot, ha bedaquilinnel, pretomaniddal és pirazinamiddal kombinálva adják őket.

A makrolidok a bakteriális riboszóma-gátlók másik osztályát alkotják, amelyek a riboszóma polipeptid kilépő alagútjának blokkolásával állítják le a fehérje bioszintézisét. Bár az antibiotikumok ezen osztálya számos bakteriális fertőzés elleni sarkalatos gyógyszer, a tuberkulózis ellen hatástalannak bizonyultak. Ennek oka, hogy a makrolid antibiotikumok az Mtb erm37 génjének kifejeződését indukálják, amely egy metiltranszferázt kódol, amely az Mtb riboszómát elsősorban az A2058 pozícióban metilálja. Bár a klaritromicint időnként alkalmazzák a nagymértékben gyógyszerrezisztens tuberkulózis gyógykezelésében, klinikai

körülmények között vagy preklinikai modellekben soha nem mutatott jelentős hatékonyságot a tuberkulózis ellen, és a 14 tagú gyűrűs makrolidok kémiai optimalizálása sem járt sikerrel.

E kihívások ellenére van remény a szekvanamicinek formájában, amelyek egy új gyógyszerosztály, amely a TB metilált riboszómáival szemben aktív. Az 1969-ben felfedezett szekvanamicin A (SEQ-503) egy 14 tagú gyűrűs eritromicin családba tartozó makrolid, amelyet az Allokutzneria albata termel.

Kedves Kollégák!

Ennyi volt mára a Dr Hírek!

Következő adásunkban találkozunk!