AI tervezi a jövő vakcináit – de működik is?

Előrejelezheti-e a gesztációs diabétesz a betegség későbbi kialakulását? A mesterséges intelligencia tervezheti a jövő vakcináit? Hatékony lehet-e a mobilalkalmazás alapú önszűrés rosszindulatú daganatos betegségek prevenciójában? 

Jó napot kívánok kedves kollégák! 

A DrHírek újabb adásával jelentkezünk. Kéthetente megjelenő hírválogatásunkban az eConsilium felületén megjelenő legérdekesebb cikkek eredményeit dolgozzuk fel.  

Első hírünk a gesztációs diabéteszhez kapcsolódik. Egy tanulmányban azt vizsgálták, hogy ez a betegség inkább önálló kórképként vagy egy későbbi betegség előrejelzőjeként értelmezendő. Korábbi kutatások eredményei alapján a gesztációs diabétesz 8-10-szeresére növeli a későbbi 2-es típusú diabétesz kockázatát. A vizsgálat egy genomszintű asszociációs metaanalízis volt, amibe transzgenerációs adatokat is bevontak. Több kontinensről is elemeztek kohorszokat, melyek majdnem 40000 gesztációs diabéteszes vizsgálati alanyt foglaltak magukba, közel 800000 kontroll mellett. A glikémiás végpontok között szerepelt az éhgyomri vércukor, az egyórás és kétórás orális glükózterhelés utáni vércukor, valamint a hemoglobin A1c is. A metaanalízis 37 gesztációs diabétesszel asszociált lókuszt azonosított, amelyek közül 7 új volt. A magzati jelek elemzéséből arra lehet következtetni, hogy azok döntően az anyai genotípussal magyarázhatók, nem önálló magzati hatások. Az eredmények alapján a gesztációs diabétesz és a 2-es típusú diabétesz genetikailag jelentős hasonlóságot mutat. Így a gesztációs diabétesz nem csupán átmeneti szövődmény, hanem a későbbi betegség kialakulását is előrejelezheti.  

Még várnunk kell az első mesterséges intelligenciával tervezett pán-sarbecovírus vakcinára. Bár biztonságosnak bizonyult, csak kismértékű immunválaszt váltott ki. A sarbecovírusok csoportjába több, főként denevérekben kimutatott rokon vírus tartozik, köztük a COVID-19 járványt okozó SARS-CoV-2 vírus is. Mivel ezek a vírusok igen gyorsan mutálódnak, szükség van olyan vakcinák fejlesztésére, amelyek nem csak egy adott törzs ellen hatásosak, hanem közös antigénszerkezeti elemek ellen váltanak ki immunválaszt. A pán-sarbecovírus elleni vakcinát DNS-vakcinaként fejlesztették, és a tüskefehérje receptorkötő doménjének strukturális motívumait kódolja. A vakcina nemrégiben esett át a humán klinikai vizsgálatok első fázisán. Dóziseszkalációs vizsgálatot végeztek, amelyben olyan egészséges felnőttek vettek részt, akik korábban 2 vagy 3 COVID-19 vakcinát kaptak. A tű nélkül, intradermálisan beadható vakcinát 0,2, 0,4, 0,8 és 1,2 mg-os dózisokban adagolták. A nagyobb dózisokat több részletben adták be. A vizsgálat elsődleges végpontja a biztonságosság és a reaktivitás volt, másodlagos végpontként a humorális immunogenitást vizsgálták. Eredményképp elmondható, hogy a vakcina mind a 4 dózisban jól tolerálható volt, súlyos mellékhatás vagy oltási reakció nem fordult elő. Az immunogenitás szerény és heterogén volt, és a kötődő antitestválaszok nem mutattak egyértelmű dózis-válasz összefüggést. Ezek az eredmények nem igazolnak klinikai védelmet a pánsarbecovírus ellen, de támogatják a további optimalizálást és a nagyobb, kontrollált vizsgálatokban történő értékelését.  

A mai adásunk utolsó hírében egy mobilalkalmazásról lesz szó, amit szemfelszíni rosszindulatú daganatok felismerésében teszteltek. A kutatás során azt vizsgálták, hogy lehet-e egy ilyen alkalmazással szűrni a látást és életet is veszélyeztető elváltozásokat, amiket gyakran későn diagnosztizálnak vagy benignus elváltozásokkal tévesztenek össze. A vizsgálatot Kínában végezték és a mobilalkalmazást széleskörben népszerűsítették médiakampányokkal, többek között a TV-ben és a közösségi médiafelületeken. A kutatók mélytanulásos módszerrel egy mesterséges intelligencia modellt hoztak létre, amit több egészségügyi centrum réslámpás felvételei alapján tanítottak. Ezt az okostelefonos képalkotásra optimalizált rendszert a CaptureTumor nevű alkalmazásba integrálták, ami így képes volt valós idejű, mesterséges intelligencia által vezérelt fotózási instrukciókat adni. Emellett az applikáció képes volt megkülönböztetni a jóindulatú és rosszindulatú elváltozásokat, valamint többszintű kockázati besorolást is végzett. A kampány keretében körülbelül 600 résztvevő végzett otthoni önszűrést. 20 esetben ismertek fel olyan malignitást, aminek a jelenlétét szövettani vizsgálatok eredményeivel is alátámasztották. Az esetfelderítés hatékonysága ötszörös volt a hagyományos ellátási útvonalhoz képest.  A rendszer alkalmas lehet ritka szemfelszíni daganatok korai felismerésére, ezzel javíthatja a diagnosztikai hozzáférést és csökkentheti az ellátási egyenlőtlenségeket. 

Amennyiben érdekesnek találta a hírösszefoglalót, az eConsilium felületén naponta olvashat újabb tudományos eredményekről. Következő hírösszefoglalónkkal két hét múlva ugyanekkor jelentkezünk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!