A fejlődő agy és a kannabisz: mit veszíthetnek a tinédzserek?

Negatívan befolyásolhatja az életminőséget az étkezés gyakorisága és rendszertelensége. A korai kannabiszhasználat a kognitív képességek lassabb ütemű fejlődésével függhet össze. Egy friss metaanalízis szerint a gasztrointesztinális fertőzések kezelésekor alkalmazott antibiotikumok növelhetik az irritábilis bél szindróma kialakulásának kockázatát. 

Jó napot kívánok kedves kollégák! A DrHírek újabb adásával jelentkezünk, melyben az eConsilium felületén megjelenő hírválogatásunk legérdekesebb cikkeit dolgozzuk fel videós tartalmak formájában. 

Első hírünk, hogy a krononutríció – azaz az étkezések gyakorisága és rendszeressége – kedvezőtlenül befolyásolhatja az alvást és az életminőséget is. A késői időpontokban történő étkezésről már régóta fennáll az a feltételezés, hogy rontja az alvást, ami kihat a másnapi teljesítményre is, így közvetett módon ronthatja az életminőséget is. A krononutríció más aspektusai azonban még kevésbé feltártak. A vizsgálatban kiemelt figyelmet fordítottak annak vizsgálatára, hogy ezen összefüggések hogyan alakulnak 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél. Egy keresztmetszeti vizsgálatban az alvás- és életminőséget mérték: előbbi mérésére egy specifikus pontszámot alkalmaztak, míg utóbbit kérdőívek segítségével értékelték. Az étkezési szokásokról szintén kérdőívek formájában gyűjtöttek információt. A kutatás során a gyakoribb étkezés rosszabb alvásminőséggel és alacsonyabb életminőséggel társult. A rendszertelen étkezés lineáris összefüggést mutatott a romló alvásminőséggel és fizikai funkcionalitással. Az utolsó étkezés és a lefekvés közötti hosszabb eltelt idő kedvezőnek bizonyult. 2-es típusú cukorbetegség esetén hasonló mintázatok voltak megfigyelhetők, így az összefüggések a glükózanyagcsere állapotától függetlenül értelmezhetők. A vizsgálat alátámasztja a krononutríció jelentőségét: nem csak az ételek minősége és mennyisége számít, hanem az étkezések időzítése is.  

Következő hírünk, hogy a korai kannabiszhasználat befolyásolhatja a serdülők neurokognitív fejlődését. Egy nagy létszámú megfigyeléses vizsgálatban azok a tinédzserek, akik elkezdtek kannabiszt használni, lassabb ütemű fejlődést mutattak gondolkodási és memóriafunkciók terén. A kortársakhoz viszonyított eltérések kezdetben csekélynek tűnhetnek, azonban idővel hatással lehetnek a tanulási folyamatokra és a mindennapi tevékenységre. Egy friss tanulmányban a közelmúltbeli kannabisz expozíció neurokognícióra gyakorolt hatásait vizsgálták. A kutatásban az önbevalláson alapuló szerhasználati adatokat objektív toxikológiai mérésekkel kombinálták. A fő modellekben vizsgálták többek között a szociodemográfiai tényezőket, a szerhasználati zavar családi előzményeit. A másodlagos modellekben ismételt toxikológiai vizsgálatokat végeztek, és a THC, illetve kannabidiol-expozíciós csoportokat a kontrollcsoporttal hasonlították össze. A kannabiszt fogyasztók körében megváltozott neurokognitív fejlődési pályákat figyeltek meg. Ez érintette az azonnali és késleltetett felidézés, a feldolgozás sebesség, a vizuális- és térbeli feldolgozás, valamint a nyelvhasználat képességét is. A THC-expozíciós csoport epizodikus memóriája az életkor előrehaladtával romlott a kontrollcsoporthoz képest. Az adatok arra utalnak, hogy a kannabiszt használók a késői gyermekkorban még jobb kognitív teljesítménnyel rendelkeznek, azonban fejlődésük üteme később csökken. Bár a vizsgálat megfigyeléses jellege korlázotta a következtetéseket, az eredmények alátámasztják a korai kannabiszhasználat hatásait és szükségessé teszik az idegtudományi alapú edukációt.  

Harmadik, egyben utolsó hírünk az antibiotikum-kezelés és az irritábilis bél szindróma kockázatának kapcsolatát elemzi. Egy friss metaanalízis eredményei arra utalnak, hogy az antibiotikum terápia növelheti az irritábilis bél szindróma kockázatát, különösen akkor, ha azt gasztrointesztinális fertőzések kezelésére írják elő. Feltételezett, hogy a bélmikrobiom funkcionális és összetételi változásai hozzájárulhatnak az IBS kialakulásához. Ebben a vizsgálatban azt vizsgálták, hogy milyen arányban fordul elő az IBS antibiotikum expozíciót követően. A szerzők irodalomkutatást végeztek a releváns tudományos adatbázisok és konferencia-absztraktok adatainak áttekintésével. Az elemzésbe olyan tanulmányok kerültek bevonásra, amelyekben diagnosztizált IBS-betegek antibiotikum-expozíciónak voltak kitéve. Az eredmények mérsékelt kockázatnövekedésre utalnak. A vizsgálatban azonban jelentős heterogenitás volt tapasztalható, ami korlátozza az eredmények általánosíthatóságát – így a kapcsolat pontosabb megítéléséhez további nagy mintaszámú vizsgálatok szükségesek. 

Újabb hírösszefoglalónkkal 2 hét múlva jelentkezünk. Legfrissebb cikkeinket ezidő alatt is elérhetik az eConsilium felületén. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!