Az álmatlanság legjobb gyógyszerei?

https://www.sciencedaily.com/releases/2022/07/220712102641.htm

During sleep the brain's reaction to sound remains strong, but one critical feature of conscious attention disappears

https://www.nature.com/articles/s41593-022-01107-4

Reduced neural feedback signaling despite robust neuron and gamma auditory responses during human sleep

A mosatni alkalommal elsőként egy neurofiziológiai kutatást szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amely azt a rejtélyt próbálja megfejteni, hogy hogyan alakítja át az éber agy az érzékszervi bemenetet tudatos élménnyé? 

A Tel Avivi Egyetem kutatói gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő beteg agyába, terápiás célból beültetett, agyi elektródák jeleit elemezték, mely során neurononkénti aktivitást tudtak regisztálni. A betegeknek éberen és alvás közben különböző hangokat játszottak le, és azt figyelték, hogy a hangingerek hatására hogyan reagál az alvó és az éber agy. Korábban úgy gondolták, hogy a hangok hatására a belső fülben keletkező, egyik központból a másikba haladó ingerület alvás közben hamar lecseng, amint eléri az agykérget. 

Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy az agy alvás közbeni, külső ingerekre adott reakciója sokkal erősebb és gazdagabb, az erőteljes válasz az agykéreg számos régiójára átterjedt. Sőt, az alvás közbeni válasz tulajdonképpen egyetlen mozzanatban különbözött csak az éber állapotban adott reakciótól, ez pedig az úgynevezett alfa-béta hullámok aktivitása volt.

A 10 és 30 Herz közötti alfa-béta hullámok olyan figyelmi és várakozási folyamatokhoz kapcsolódnak, amelyeket az agy magasabb régióiból származó visszacsatolás szabályoz. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy miközben az érzékszervektől haladnak a jelek “lentről felfelé”, egy “felülről lefelé” érkező jel az agyban előzetetesen felhalmozódott információkra támaszkodva útmutatóként megmondja, hogy mely bemenetekre kell összpontosítani és melyeket kell figyelmen kívül hagyni. Vagyis a vizsgálat arról ad információt, hogy a tudatos és nem tudatos érzékelés között hol húzódik egy nagyon fontos határ.

Rendben, nem mondom, hogy nem bonyolult, de ha elolvassátok a ScienceDaily szemléjét, akkor   talán érthetőbbé válik, ha pedig valakit pedig részletek is érdekelnek, az eredeti közlemény a Nature-ben jelent meg.

https://www.medscape.com/viewarticle/977750 

Age-Related Macular Degeneration: A Marker of CV Disease?

https://journals.lww.com/retinajournal/Abstract/2022/07000/SUBRETINAL_DRUSENOID_DEPOSITS_AND_SOFT_DRUSEN__Are.12.aspx 

SUBRETINAL DRUSENOID DEPOSITS AND SOFT DRUSEN

Are They Markers for Distinct Retinal Diseases?

A retinában talált sárgás színű lerakódások, a drusenek jelenléte önmagában általában nem okoz súlyos látászavart, de az időskori maculadegeneratio egyik fontos diagnosztikus eleme lehet. 

Egy New York-i kutatócsoport azonban arról számolt be, hogy bizonyos típusú drusenek nemcsak a maculadegeneratio szempontjából lehetnek érdekesek, de a cardiovascularis kockázat szempontjából is!

 Azt találták ugyanis, hogy a subretinalis elhelyezkedésű drusenekkel jellemezhető maculadegeneratióban szenvedő betegeknél a cardiovascularis rizikó mintegy tízszer magasabb, mint azoké, akiknél úgynevezett lágy drusenek vannak a retinában. 

A kutatási eredményekről beszámoló közlemény a Retina című folyóiratban jelent meg, szemész kollégáknak mindenképpen ajánlom. Más szakmák képviselői számára azt a rövid, tömör összefoglalót javaslom, amely a Medscape-en jelent meg, Összességében tehát érdemes a szemészeti leletek olvasásakor erre a mozzanatra figyelni, mert ezek szerint a maculadegeneratio nemcsak szemészeti probléma lehet.

https://www.medscape.com/viewarticle/977318 

Best Meds for Insomnia Identified?

https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(22)00878-9/fulltext 

Comparative effects of pharmacological interventions for the acute and long-term management of insomnia disorder in adults: a systematic review and network meta-analysis

Azt hiszem, az álmatlanság kezelésének igénye egyidős az orvoslással, alapos okunk lenne azt gondolni, hogy elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy tudjuk, mivel lehet hatásosan és biztonságosan kezelni ezt a problémát. 

A The Lancetben most megjelent cikk szerint két hatóanyag tűnik optimális gyógyszernek, de vannak intő jelek is. Az átfogó hatásossági metaanalízis azt mutatta, hogy az orexinreceptor-antagonista lemborexant és az esz-zopiklon, egy nem benzodiazepin szedatohipnotikum mutatta a legkedvezőbb előny-kockázat arányt. 

Rögtön hozzá kell tenni, hogy DE. Az es zopiclon esetében nem elhanyagolható mellékhatásokkal kell számolni, a lemborexanttal kapcsolatban pedig a biztonságossági adatok nem túl konzisztensek. 

A rövid, közepes és hosszú hatású benzodiazepinek persze hatásosak az akut kezelésben, de a tolerálhatóságuk problémás lehet, hosszú távú biztonságossági adatok pedig nem ismertek. Egyáltalán: úgy tűnik, hogy a hosszú távú adatgyűjtésben ezek a szerek egyáltalán nem járnak az élen. 

Az eredeti cikk ingyen hozzáférhető, de a gyors tájékozódáshoz a Medscape-en megjelent összefoglalás is elegendő lehet.

(Air Pollution Can Harm Babies While In Vitro https://www.medscape.com/viewarticle/977308 )

https://ehp.niehs.nih.gov/doi/10.1289/EHP10248 

Associations of Pre- and Postnatal Air Pollution Exposures with Child Behavioral Problems and Cognitive Performance: A U.S. Multi-Cohort Study

https://www.medscape.com/viewarticle/977315 

Late Summer Heat May Bring Increased Risk of Miscarriage

A hőségtől a betegeink is szenvednek, hagyományosan az idősek, szív-érrendszeri betegek, de az extrém időjárás sajnos a meg nem született gyermekek között is szedi az áldozatait. 

Egy amerikai-kanadai együttműködésben végzett prospektív kohorszvizsgálat több mint 12 000 terhesség kimenetelét elemezte. Azt találták, hogy az átlagosan 20% körüli vetélési arány az év folyamán nem egyenletesen oszlik meg.

 A legrosszabb kimeneteleket augusztus végén tapasztalták, és a legjobb és a legrosszabb időszak között összességében mintegy 30%-os különbséggel. Ez a szezonális mintázat szinte kizárólag a 8 hetesnél fiatalabb terhességekben jelentkezett, és ebben a csoportban a 40%-ot is elérte a különbség. A klíma és az azzal összefüggő életmód legnagyobb különbségeit a déli és a közép nyugati államokban találták, vagyis ott, ahol a nyári hőség a legnagyobb szokott lenni.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8429373/

Never too late? Quadruplets at the age of 65 years

A meg nem született gyermekek után következzen egy érdekes esetismertetés megszületett gyermekekről is.

Asszisztált reprodukciót követően egy anyuka négyes ikreknek adott életet Németországban. Ez még önmagában nem lenne hír, de ha elárulom, hogy mindez 17 terhesség és 13 szülés után történt, akkor már eggyel érdekesebb. 

Ha viszont azt is hozzáteszem, hogy a kismama valójában inkább nagymama, ugyanis 65 éves, akkor már jóval több kérdés merülhet fel. 

Elsősorban is – az újszülöttek rendkívül alacsony születési súlya és éretlensége miatt a német egészségügyi ellátás minden bravúrjára szükség volt, hogy mindannyiukat életben tartsák. Ráadásul az újszülöttek egyikénél jelenleg még nem zárhatók ki egyéb neurológiai fejlődési zavarok. Azt is tudjuk, hogy az ennyire éretlen újszülötteknél a későbbi egészségi és fejlődési problémák szignifikánsan gyakoribbak. Ezeket mindenképp érdemes megfontolni azért mielőtt hasonló fába vágná valaki a fejszéjét.  

Bár, a technológia fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy akár postmenopausában lévő nők is gyereket szüljenek. De ha számolunk egy kicsit akkor rádöbbenünk, hogy a most 65 éves anyuka már 83 lesz mire az ikrek betöltik a 18-at. Úgyhogy azt hiszem a családban ez mindenki számára egy érdekes kamaszkor lesz.

Így hát elmondhatjuk, hogy medicina és tudomány szempontjából mindenképp érdekes, de a továbbgondolást és az etikai kérdések mérlegelését Rátok bízzuk. 

https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abo7049

Battery-free, tuning circuit–inspired wireless sensor systems for detection of multiple biomarkers in bodily fluids

Hogy egy pozitív kicsengésű történettel zárjam a mai válogatást, a végére hagytam egy újabb biokütyüről hírt adó közleményt. 

A személyre szabott, precíziós és preventív gyógyításra egyre nagyobb az igény, és ehhez nagy szükség van az életjeleket és biomarkereket detektáló eszközökre. 

Sok esetben fontos a gyakori mintavétel is – jó példa erre a vércukor. Az optimális megoldást a biointegrált, könnyű és kis méretű eszközök jelenthetik. 

Az Ohioi Egyetem kutatói olyan elem és drótok nélkül működő biokémiai szenzorokon dolgoznak, amelyek képesek meghatározni bizonyos szérumban lévő biomarkerek szintjét a bőrfelszínen lévő verejtékből. Az eszközt egy nyaklánc formájában lehet viselni, és a prototípus, amelyet elkészítettek, a vércukorszintet határozza meg, de szérum elektrolitok és más biomarkerek mérése is lehetséges. 

Természetesen a kalibrálás és a validálást is elvégezték. Mivel ez az eszköz a verejtékből végzi a mérést, a megfelelő mintához verejtékelválasztásra van szükség, ezért az eszközt kipróbáló önkénteseknek a mérés előtt fél óra szobabiciklizés volt előírva. Mondhatnánk erre, hogy ez a módszer hátránya, bár ez előny is lehet, ha arra gondolunk, mennyire nehéz a betegeinket rávenni a fizikai aktivitásra. 

A fejlesztés mindenesetre folytatódik, és nagyon csodálkoznék, ha rövidesen nem jelenik meg kereskedelmi forgalomban egy mindent mérő okosékszer…