Forrás: https://www.nature.com/articles/d41586-021-03495-2
Egy New York-i neurológiai rehabilitációs klinika vezetőjével közölt a Nature egy interjút, amiben elmondják, hogy míg korábban leginkább sportsérülések következményeivel, krónikus fájdalommal és Parkinson-kórral küzdő betegekkel foglalkoztak, újabban havonta betegek százai érkeznek a koronavírus hosszabb távúnak látszó szövődményeivel. Ráadásul úgy látják, hogy az extrém fáradtság, légzési és koncentrációs nehézségek kialakulása ellen az oltás sem nyújt teljes körű védelmet.
A poszt-covidnak is nevezett szindróma okát még csak találgatjuk. Falus András professzor úr egy lehetséges magyarázatról beszélt a 24.hu-nak. Az érdekes elmélet szerint a vírus jelentősen megemeli az ellenanyagszintet, és a nagy számban keringő antitest egy újabb, anti-antitest képződését indíthatja be. Sőt, ha elég magas a koncentráció ellenanyag ellenes további ellenanyagok képződésének egész láncolata indulhat el. Az elképzelés elsőre bizarrnak tűnhet, azonban magyarázatot adhat a poszt-covid szindrómára. Az anti-ellenanyag elméletben ugyanoda kötődhet, mint a vírus tüskefehérjéje, így pedig immunreakciót vált ki.
Forrás: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMcibr2113694
Az elmélettel a New England Journal of Medicine is foglalkozik egy rövid cikkben. A szakértők persze leszögezik, hogy mindez egyelőre teória, amelynek igazolása vagy cáfolata további kutatásokat igényel.
Forrás: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/rmv.2315
Bár a pontos magyarázattal még adós a tudomány, az már egyre világosabb, hogy hogy is néz ki a sokarcú post-covid szindróma. A Review in Medical Virology-ban megjelent szakirodalmi áttekintő közlemény a klinikai megjelenés alapján már összesen hatféle altípust különböztet meg az enyhe többszervi károsodástól a myalgiás encephalomyelitises vagy krónikus fáradtság szindrómás kórformán át az orthostaticus tachycardia szindrómáig.
Forrás: https://pubs.acs.org/doi/full/10.1021/acs.estlett.1c00877
Mint tudjuk, a koronavírus cseppfertőzéssel terjed, és a fertőzési kockázat nyilvánvaló összefüggésben van a belélegzett levegőben található vírusok számával. Korábbi vizsgálatokban már sikerült ezt a vírusszámot pontosan megmérni, azonban az ehhez szükséges eszközök mérete, költsége és működtetése nem tette lehetővé, hogy hosszabb távon alkalmazható legyen a nagy átviteli kockázatú helyek monitorozására. A Yale Egyetem kutatói egy olyan eszközön dolgoznak, amely passzív mintavételezéssel képes meghatározni a vírusok jelenlétét a levegőben. A poli-dimetil-sziloxán alapú kütyü mérete lehetővé teszi, hogy a radiológusok személyi doziméteréhez hasonló, a ruházatra csíptetve viselhető eszköz legyen. A nap végén a passzív úton begyűjtött vírusszám kiértékelése PCR-teszttel történhet. Az első, laboron kívüli, valós körülmények között végzett kísérletük eredményeiről az Environmental Science & Technology Letters oldalain számoltak be.
A megelőzést ilyen módon szolgáló eszköznek nincs még magyar neve – de nevezzük mondjuk virométernek.
Egy másik, hagyományosabb megelőzési stratégia a védőoltás.
Forrás: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMc2202542
Azonban úgy tűnik, hogy az oltással megszerezhető védettség idővel csökkenhet, ezért nem kizárt, hogy a COVID ellen időről időre emlékeztető vakcinákra lesz szükségünk.
A New England Journal of Medicine márciusi számában izraeli kutatók a negyedik oltással szerzett tapasztalatokról számoltak be. A vizsgálatban a két mRNS vakcina, a Pfizer-Biontech és a Moderna hatásosságát és biztonságosságát vizsgálták. Egy nagyobb létszámú kohorszon belül összesen majdnem 300 egészségügyi dolgozó kapta meg a negyedik vakcinát. Kontrollként életkor szerint illesztett, oltatlan résztvevőket vizsgáltak. MIndkét vakcina esetében 9-10-szeresére emelkedett a vírusellenes és a neutralizációs IgG-titer az oltást követően, és e tekintetben a két oltóanyag között nem volt szignifikáns különbség. A negyedik oltás után a kontrollcsoportnak mintegy negyede, a négyszer oltottak viszont csak az ötöde fertőződött meg az omikron variánssal, többnyire elhanyagolható tünetekkel. Figyelemre méltó, hogy a fertőzöttek többségénél viszonylag magas vírussszámot találtak. Az oltás utáni tünetek a korábbiakhoz hasonlóak és enyhék voltak. Összességében a negyedik oltást immunogénnek, biztonságosnak és bizonyos mértékig hatásosnak találták – elsősorban a súlyos megbetegedés tekintetében. A vizsgálat szerzői röviden kommentálták az eredményeket, és egyelőre úgy tűnik, nincsenek meggyőződve a negyedik oltás szükségességéről. A negyedik oltás után talált magas vírusszám mindenesetre arra utal, hogy az oltás ellenére megbetegedett személyek fertőzőek.
Forrás: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(22)00011-3/fulltext
A Lancetben jelent meg egy másik, oltással foglalkozó eredmény. Argentin kutatók a Szputnyik V, a Sinopharm és az AstraZeneca oltásokról készítettek egy retrospektív hosszmetszeti elemzést az argentin Nemzeti Surveillance Rendszer adataira alapozva. Ebbe a regiszterbe az összes PCR-rel igazolt 60 év feletti fertőzött személyt bevették. A három vakcinával 2021 januárjától szeptemberig oltott több mint 1 200 000 beteg adatait értékelték. Majdnem 690 ezren kaptak Szputnyikot, 360 ezren Astrátt, és 240 ezren Sinopharmot. Az előírás szerinti két dózist követően a fertőződés kockázati aránya a Szputnyik esetén 0,36, a halálozás kockázati arány 0,19 volt a kontrollokhoz képest. Az AstraZeneca vakcinája után 0,32 század volt a fertőződés, illetve 0,2 a halálozás kockázati aránya. A kína védőoltás gyengébben teljesített, a fertőződés kockázati aránya 0,56, a halálozásé 0,27-re mérséklődött. Összességében az argentin eredmények hasonlóak az egyidejűleg végzett magyar vizsgálatban tapasztaltakhoz.
Hozzászólás