A Dr Hírek tizenhatodik adásával jelentkezünk.


Jó napot kívánok, szervusztok kedves Kollégák!

Mint azt már megszokhattuk, mai összefoglalónkban is az egészségügy és orvostudomány legfrissebb híreiből,  eseményeiből mazsolázgatunk.

Én Lőrincz Kende vagyok, a hírválogatását pedig Reinhardt István kollégánknak köszönhetiket..

Ne feledkezzetek meg Podcast-jeinkről sem, melyek elérhetőek a Spotify, Apple Podcast és Google Podcast platformokon.

Kezdjük is el !


Netdoktor

Első témánk igencsak aktuális a mai mindinkább digitalizált és mobilizált világban!

Hogyan igazodhatunk el az egészségügyi applikációk rengetegében?

Hát bizony nehezen(!), ugyanis nincs könnyű helyzetben aki az applikációs áruházak, egészségügyi mobilalkalmazások kínálatát böngészi.

Rohamosan bővül az egészséges életmódot elősegítő alkalmazások köre. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új diéta tervező, étrendnapló, ciklus napló, gyógyszer emlékeztető vagy tornagyakorlatokkal és edzéstervekkel kapcsolatos applikáció.

Rengeteg azon egészségügyi app-ok száma, amelyet a felhasználó úgynevezett sziget applikációként használ, azaz saját adatait nyilvántartja, de nincs kapcsolat egészségügyi szakemberekkel, tanácsadókkal.

Ezeknél jóval hasznosabbnak bizonyulnak a páciens és orvosa közötti kommunikációt biztosító megoldások, hisz ezek valós segítséget nyújthatnak a felhasználó számára és a kezelőorvos munkáját is jelentősen támogatják! Itt már tulajdonképpen nem is csak az előszobájába, hanem rögtön a nappalijába léphetünk a telemedicinális ellátásnak.

És, hogy ez mennyire aktuális aktuális már a mai naptól kezdve is, azt azt hiszem misem húzza alá jobban mint a most megjelent hír a háziorvosi ügyeletek átszervezésével kapcsolatban. És úgy érzem rövidesen nem csak az alapellátás és a mentők, hanem mindannyiunk élete részévé válik valamilyen formában a telemedicina.

Ami persze nagyon jó! Ne ellenségként és felesleges maceraként tekintsünk rá, hanem valós segítségként ami a mindennapi munkánkat megkönnyíti ha beérik!

A digitalizáció fejlődésével és mindennapi elterjedésével a felhasználók egyre tudatosabbak válnak a tekintetben, hogy milyen applikációt válasszanak a minőségben és megbízhatóságban elég széles skálán mozgó kínálatból.

Ma már nem csak a könnyű felhasználhatóság a szempont, hanem egyre inkább kiemelt hangsúlyt kap a megbízhatóság kérdése is. Általánosságban elmondható, hogy a hatósági szabályozás lépéshátrányban van azon digitális technológiák ellenőrzésében és szabályozásában, amelyek az egészség megőrzését és javítását segítik.

Ez pedig a felhasználók számára is számottevő kockázatot jelenthet. A minőségbiztosítás kapcsán érdemes megemlíteni Németországot, ahol 2019 decemberében lépett életbe a digitális ellátási törvény (a Digitale Versorgungs Gesetz), melynek értelmében az orvosok alacsony kockázatú digitális egészségügyi alkalmazásokat és webalapú egészségügyi platformokat, németül DIGA-kat (DIgitale Gesundheits Anwendungen) írhatnak fel vényre a betegeik számára terápiás céllal.

Idén márciusig mintegy 32 digitális alkalmazás vált receptre felírhatóvá az országban, amelyek egyharmada kapcsán a végleges társadalombiztosítási támogatásba vétel is megtörtént.

Annak ellenére, hogy a magyarországi szabályozás még nem tart itt, a hazai piacon is találhatóak olyan applikációk, amelyek minőségbiztosított, kétirányú kommunikációt tesznek lehetővé a praxis és a páciens között.

Ilyen például a NetDoktor Páciens applikációja! Ha valaki esetleg még nem hallott volna róla, akkor menjen fel elsőként a honlapjukra, netdoktor.hu, nem bonyolult, és villámgyorsan áttekinthető, hogy mennyi mindenre használható.

Az applikációt már több száz ! magyar háziorvosi körzetben használják sikeresen mindennapi segítségként, hisz ezen keresztül tud a páciens időpontot foglalni, állandó gyógyszereit felíratni, az orvosával írásban vagy videócsatornán keresztül konzultálni, de az orvos is tud ezen keresztül akár az egész pacientúrájának értesítést küldeni vagy pl. kérdőíveket kitöltetni, melyek eredménye bekerül a páciens virtuális korlapjába.

Mivel a platform EESZT integrált, így ezeken felül a felhasználó nyomon követheti egészségi állapotát, megtekintheti aktuális laborleleteit, vizsgálati eredményeit.

Az app segítségével a páciens rendszeres vérnyomás-, vércukor-, véroxigén-, testsúly-, stb. értékeit is bejuttathatja az orvosi rendszerbe, így a háziorvos folyamatos információt kaphat a betege állapotáról. A felhasználó emellett természetesen visszajelzéseket is küldhet orvosa számára életmódi adatairól, nyilatkozhat étkezési vagy akár dohányzási szokásairól.

És most azért biztos vagyunk páran akik azt gondoljuk valahol magunkban, hogy persze, persze ez milyen szép és jó, de hol van ideje egy szerencsétlen háziorvosnak minden adatot feldolgoznia és azzal külön foglalkoznia…? Ugye?

De ami egészen bombasztikus!

Hogy az “Egészség” modul alatt a páciens százalékos indexek segítségével láthatja az egészségi állapotára vonatkozó indikátorokat, amelyet többek között alapbetegségei, családi rizikói és nem utolsó sorban az egészségtudatossága határoznak meg!

Azaz azt is követheti, hogy milyen mértékben tesz az egészsége megóvásáért! Hát nem fantasztikus!? Lássuk be az! Ez Magyaroszágon kiemelt népegészségi jelentőségű lenne!

Átállítani a fejekben azt, hogy nem az orvos kizárólagos felelőssége és feladata  az, hogy mindenkinek a személyes egészségügyi testőre legyen, hanem a betegé is! Sőt! Elsősorban a betegé! Hogy vigyázzon magára jobban!  Ugyh ajánljuk csak szépen a betegeinknek, hogy használják ezeket a digitális mankókat, milőtt, még ténylegesen mankót kellene ragadniuk valmilyen egyébként megelőzhető baj miatt!

Az már természetesen alap, hogy az app és az orvosi rendszer között biztonságos zárt csatornán keresztül történik a kommunikáció, így az jóval védettebb, “GDPR konfortabb”, mint pl. az e-mailen vagy messengeren keresztül kapcsolat.

A NetDoktor Páciens alkalmazás ingyenesen letölthető a Google Play (android) és az Apple appStore -ból (iOS – iPhone).


A bőrgyógyászok megosztják a betegekkel a Vitiligo áttörést jelentő hírét


Mindenekelőtt egy egész friss bőrgyógyászati hír: Amerikában az FDA engedélyezte a vitiligo kezelésére a ruxolitinibet tartalmazó krémet.


A szájon át adható ruxolitinib előnyeit eddig leginkább a hematológusok használhattták ki myelofibrosis és polycythaemia vera kezelésére, illetve graft-versus-host betegség kezelésére. Ez egy Janus-kináz-, azaz JAK-inhibitor amit tavaly ősz óta a tengerentúli bőrgyógyászok már használják ezt a krémet atopiás dermatitis kezelésére, és most már vitiligoban is adhatják.


Az persze egy bonyolult kérdés, hogy egy Amerikában engedélyezett gyógyszer mikor válik elérhetővé Európában is. Valószínűleg nem a klinikai bizonyítékokon múlik a dolog…


Ugye a vitiligo az nem egy könnyű betegség…, már gyermekkorban elkezdődhet, gyakran érinti az arcot és sokszor pácienskét vagy szülőként nagyon nehezen élhető az meg, hogy a sokszor kifejezetten bájos, szép arcocskákon, kezecskéken bizarr fehér foltok jelennek meg, ami végigseperhet az egész testen. És egy rapid progressio bizony csak nagyon markáns immunszuppresszióval lassítható. A visszapigmentálódás pedig kérdéses. És ebből a szempontból nagy előrelépés, hogy JAK gátlókkal tehetünk valamit ez ellen.


És nem csak ez ellen! Szokjunk hozzá, hogy egyre többet fogunk hallani a JAK gátlókról a praxisunkban, mivel egyre szélesebb indikációs körben válnak alkalmazhatóvá.



Az FDA jóváhagyja az alopecia areata első szisztémás kezelését


Szóval Amerikában jó lehet most a bőrgyógyászoknak, mert már egy hónappal korábban is kaptak egy új gyógyszert az FDA-től – a baricitinib tablettát – amiről már gondolom kitaláltuk, hogy szintén egy JAK gátló gyógyszer. És a baricitinibet szerencsére már mi is adhatjuk súlyos alopecia areata kezelésére. Ami a vitiligo mellett a másik olyan autoimmun kórkép ami előszeretettel sújtja a fiatalokat.  Természetesen egyedi engedélyekkel esetközlések alapján már korábban is lehetőség volt a JAK gátló kezelésre, de ez most már egy teljesen más fekvésű gyerek, hogy komoly studykkal alátátmasztott eredmények bizonyítják a biztonságosságot és hatásosságot. És az utóbbi kettőt kihangsúlyoznám!


És mielőtt még azt gondolnánk, hogy oké-oké nem nagy hír, hisz ezek relatíve ritka betegségek, úgyhogy kevés beteg fogja ezeket kapni…  most kapaszkodjunk meg! Az egyik leggyakoribb bőrbetegség modern kezelésének alappillérei már a JAK gátlók!

Ez az atopiás ekcéma…  amire már itthon is adható a baricitinib sőt, Még egy JAK gátló az upadacitinib is.


Az upadacitinibet és baricitinibet egyébként már pár éve használják itt Európában is rheumatoid arthritis kezelésére, ami jól mutatja, hogy a JAK-inhibitorok mennyire sokoldalúak: autoimmun betegségektől a daganatokig sorra jelennek meg a cikkek ezekről a szerekről.



Baricitinib COVID-19-vel kórházba került betegeknél (RECOVERY): randomizált, kontrollált, nyílt, platformos vizsgálat és frissített metaanalízis


Sőt, hogy újra legyen COVID-os hír is: most jelent meg egy publikáció a RECOVERY platformvizsgálat eredményéről – pont a baricitinibről.


Talán emlékeztek, a RECOVERY az az vizsgálatsorozat, amelyet kifejezetten a COVID19 kezelési lehetőségeinek klinikai kipróbálására indítottak el az Egyesült Királyságban. A baricitinibről szóló beszámoló a Lancetben jelent meg néhány napja.


A randomizált, kontrollált, de nyílt elrendezésű vizsgálatban a szokásos terápia mellé napi 4 mg baricitinibet adtak és az elsődleges végpont a 28 napon belüli mortalitás volt. Az eredmény azonban nem volt olyan átütő, mint várták, ugyanis a kontrollcsoport 14%-os halálozását csak 12%-ra csökkentette. A különbség statisztikailag szignifikáns volt ugyan, azonban a korábbi vizsgálatokban a JAK-inhibitoroktól látott 40% körüli mortalitáscsökkenéstől mindenképpen távol esett.


Az adatokat a korábbi eredményekkel egy metaanalízisben összegezve a JAK-inhibitorokl mintegy 20%-kal csökkenthetik a COVID19 halálozási kockázatát.

Ami nem mindegy! MIvel a köztudatban, ugye úgy élnek ezek a szerek sokszor, mint immunszuppreszívumok, és hát mit nem szeretne szedni az ember akkor amikor egy potenciálisan halálos fertőzés gyötri? Hát nyilván olyan szert ami védekezőképességét csökkenti. De ebből is látszik, hogy ez az egész ennél sokkal összetettebb és COVID esetén is sokszor a túl vehemens immunreakció az ami végzetes lehet.  


A BioNTech szerint az Omicron-adaptált vakcina átadása októberben várható


Tehát végleges terápiás megoldás még mindig nincs, így mindez pedig  azt jelenti, hogy továbbra is elsődleges fontosságú a megelőzésés – vagyis az oltás.

Szerencsére a vakcinákhoz kapcsolódó is van hírünk, ugyanis a Pfizer oltását fejlesztő BioNTech a minap bejelentette, hogy várhatóan októberig megkezdi az omikron variánshoz adaptált két új oltóanyag szállítását.


A cég vezetői elismerték, hogy van némi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a súlyos földgáz hiány mennyiben zavarhatja meg a gyártást, ugyanis a COVID-vakcina gyártásához földgázt használnak. Ezzel együtt azt mondják, hogy megtették az óvintézkedéseket, és nem számítanak fennakadásra.


Az új védőoltás már nagyon időszerű, hiszen hónapok óta látjuk, halljuk, hogy az eddigi vakcinák hatásossága az omikron variánsok ellen egyre csökken. Az eddigi eredmények szerint az új oltások sokkal jobban védenek az omikron BA.4 és BA.5, valamint a BA.2 mutációk ellen.



A humán IBD-vel összefüggő bélmikrobióta kommenzálisok célzott elnyomása fágkonzorciumok által a bélgyulladás kezelésére


A kórokozók és a tudomány közötti fegyverkezési verseny tehát folytatódik, és ebben nekünk legalább annyi kreativitást kell bevetnünk, mint az ellenségnek.


Miért ne vethetnénk be például a baktériumok ellen szövetségesként a fágokat?


Azt hiszem, ez az ötlet mindannyiunk fejében felmerült, amikor először hallottunk a baktériumot pusztító vírusokról. Aztán azóta sincs klinikai gyakorlatban hadra fogható fágunk. Ennek az egyik oka, hogy a fágok ellen a baktériumok igen hamar rezisztenciát alakítanak ki, ráadásul a szervezet immunrendszere is ellenük fordul. Így aztán szegény fágok nem sokat tudnak tenni értünk


Egy nemzetközi kutatócsoport azonban úgy vélte, hogy ha ezt a szöget nehéz beverni, akkor vegyünk egy nagyobb kalapácsot.

A probléma, aminek a megoldását keresték, az volt, hogy a gyulladásos bélbetegségek hátterében az esetek egy részében a bélben tenyésző Klebsiella pneumoniae törzsek állnak. Előző kutatásokban azt látták, hogy állatkísérletekben a Klebsiellával a betegekből átvihető a betegség az egészséges egerekbe.


Sajnos, a Klebsiellák elég ellenállók az antibiotikumokkal szemben, ezért úgy döntöttek, hogy bakteriofágokat vetnek be, és hogy a kórokozónak ne legyen ideje rezisztenciát kialakítani, nem is egyféle fágot, hanem mindjárt ötöt.


Az ötféle, a Klebsiellát nagyon specifikusan levadászó fágból készült koktéllal pedig sikerült jelentősen csökkenteni a gyulladásos bélbetegség tüneteit. A sikereken felbátorodva kipróbálták 18 egészséges önkéntesen is, és azt állapították meg, hogy a fágok elegendő ideig működőképesek maradtak a bélcsatornában, és a várakozásoknak megfelelően mellékhatásokat a placebóhoz hasonló mértékben váltottak ki.


Mivel ez egyúttal egy I. fázisú klinikai vizsgálat is volt, kíváncsian várjuk ennek az új terápiás modalitásnak a további eredményeit.



Barna zsír által közvetített tumorszuppresszió hideg hatására megváltozott globális anyagcserével


Egy másik, újszerű terápiás megközelítésről is szeretnék szólni. Ez pedig a daganatkezelés hideggel. Eléggé úgy hangzik, mint egy mindent gyógyító szenzációs rákkezelés, amivel a hiszékeny betegektől nagy pénzeket lehet kicsalni, nem? Pedig az erről szóló cikk alig egy hete jelent meg a Nature-ben.


A dolog lényege, hogy a rákos sejtekben intenzív aerob glikolízis zajlik, amivel a növekedéshez és metasztatizáláshoz szükséges energiáigényüket fedezik. Egy másik jelentős cukorigényű szövetünk a barna zsírszövet, amelynek a feladata a borzongással nem járó hőtermelés. Ennek a hőtermelő mechanizmusnak az aktiválása felgyorsítja a glükózfelvételt a barna zsírszövetben.


Nem teljesen tisztázottak a barna zsírszövet aktiválásódával kapcsolatos metabolikus változások tumornövekedésre gyakorolt hatásai, de a kutatók arra jöttek rá, hogy a daganatos egerek hideg körülményeknek való kitettsége jelentősen gátolta a különböző szolid daganatok növekedését.

Mechanisztikusan nézve, az történik, hogy a hideg aktiválja a barna zsírszövetet, ami miatt jelentősen csökken a vércukorszint, és gátlódik a rákos sejtek glükóz felvétele.


Ha az állatokból eltávolították a barna zsírszövetet, vagy genetikailag kiiktattak egy hőtermeléshez szükséges fehérjét, vagy magas glülóztartalmú diétát kaptak, akkor a daganat növekedése helyreállt, azaz megszűnt a hideg daganatellenes hatása.


Az állatkísérletek nyomán végeztek egy nagyon kis létszámú humán kísérletet is, hat egészséges önkéntessel, illetve egy fiatal Hodgkin-lymphomás beteggel. A vizsgálati alanyoknak egy-két héten át napi néhány órát kifejezetten hűvös környezetben kellett tölteniük, egy szál pólóban és rövidnadrágban. Azt találták, hogy ez az enyhe hideg expozíció jelentősen növelte a barna zsírszövet aktivitását, és a Hodgkin-lymphomás beteg esetében pedig érdemben csökkentette a daganatos területek glükózfelvételét.


Ezzel mindenesetre elég erős bizonyítékát adták annak, hogy ez az innovatív megközelítés nem lehetetlen és érdemes tovább kutatni. A kutatók abban bíznak, hogy a barna zsírszövet hideggel vagy gyógyszerrel történő aktiválása a jövőben új onkoterápiás modalitássá fejlődhet.



A szárított gyümölcs fogyasztása és a pánrák előfordulási kockázata közötti összefüggés: egy kétmintás mendeli randomizációs vizsgálat


Nem tudom, mit gondoltok róla, melyek a legmegosztóbb ételek, de azt hiszem, hogy a belsőségek, a halfélék meg a spenót, ja és a kocsonya mellett előkelő helyen végezne a mazsola is.


Vannak, akik nagyon szeretik, másokat pedig ki lehet vele üldözni a világból.


Pedig!


Most jelent meg egy mendeli randomizációs vizsgálat az aszalt gyümölcsökről, amely kifejezetten erős, fordított összefüggést állapított meg egyes rosszindulatú daganatok kialakulása és a szárított vagy aszalt gyümölcsök fogyasztása között.


Több nagy európai adatbank és regiszter adatait elemezték bonyolult statisztikai módszerekkel, és azt találták, hogy az aszalt gyümölcsök rendszeres fogyasztása jelentősen, dózisfüggő módon és szignifikánsan csökkenti a tüdőrák, ezen belül a laphámsejtes tüdőrák és az emlőrák kockázatát.


Más daganat típusoknál nem találtak ennyire egyértelmű kapcsolatot.

Az aszalt gyümölcs protektív hatását korábban már felvetették egy kis létszámú vizsgálatban, ez a kutatás most ezt megerősítette.

Úgyhogy ennyit a mai mazsolázgatásról 🙂


Köszönjük a figyelmet!

Ennyi volt mára A Dr Hírek!

A következő adásban találkozunk, szervusztok!




Ajánlott cikkek:

Források:

https://netdoktor.hu/
https://www.medscape.com/viewarticle/978705
https://www.medscape.com/viewarticle/975487
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9333998/
https://www.medscape.com/viewarticle/978847
https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(22)00850-9
https://www.nature.com/articles/s41586-022-05030-3
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnut.2022.899137/full


.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

DRHÍREK